A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

ság elé került, amely nagyon jellemzően úgy intézkedett, hogy — mivel egy derecskéi szerződés elintézése Balassától függött — az ügyész addig maradjon hivatalában, míg Balassa az ügyet elintézte. Azt válaszolták tehát, hogy Borsiczkyt a herceg el akarta ugyan bocsátani, de Balassa közbenjárására megmaradt hivatalában.

8 Festetics Pál 1768-ban, apja halála után, azért alkalmazott új tiszteket a régiek helyébe, hogy jövedelmét növeljék: „Remélem, hogy azok talicskán tolják a pénzt az uraságnak" — mondta.

9 Az állásokért „alázatos térd és fejhajtó szegény szolgája" aláírású kérvényekkel pályáztak.

10 1812-ben Hárossy Antal szombathelyi káptalani másodjegyző a körmendi igazgatóságnál kért alkalmazást. Kérését — a bizonyítványokkal együtt — az igazgató tanácsi ülésen szó szerint felolvasták, illetve a többi kérelemhez csatolták.

11 A felvételnél az uradalmak mérlegelték a kérelmező megbízhatóságát, jámbor életét, vagyoni helyzetét — olyan állásba pl., ami pénzkezeléssel függött össze, csak vagyonos személyt vettek fel, aki a kauciót le tudta tenni.

12 A XVTII. század második felétől egyre inkább szakképzettséget is követeltek. Az uradalmakat vezető gazdatisztek képzettsége a XVIII. században — de még a következő század elején is — nem annyira az iskolázottságon, mint inkább a gyakorlaton, a föld népének évszázados tapasztalatain alapul.

1

"

5 Ez magyarázza meg azt, hogy a birtokkormányzatban nem annyira az elmélet, mint inkább a gyakorlat érvényesülését látjuk. Az uradalomba felvett gyakornok, végigjárva a szamárlétra fokait, munkája során sajátította el azokat az ismereteket, melyeknek birtokában idővel a gazdaság vezetője lehetett. Előfordult az is, hogy a gyakorló ifjakat más foglalatossággal terhelték meg, akik így szakmai ismereteket nem sajátíthattak el.

14 Jogi ismereteket nem is követeltek tőlük. 1798-ban pl. a dombóvári Esterházy hercegi uradalom 13 tisztviselője közül egyedül a számtartó írnok volt jártas a magyar és a német jogban. A véglesi, bittsei, sztrecséni uradalomban egy tiszt sem volt a jogban járatos.

15 A birtokkormányzat kiépülése, a testületi irányítási rendszer érvényesülése egyre inkább megkövetelte, hogy a tisztek képzettsége és képessége közötti különbség csökkenjen.

16 A francia háborúk konjunktúrája meggyorsította a tőkefelhalmozást a nagybirtokon, „a mezőgazdaság csodálatos módon felvirágzott".

17 A tisztek elméleti és gyakorlati képzése céljából — Tessedik Sámuel szarvasi próbálkozása után — jött létre a Georgikon, a magyaróvári tanintézet, illetve a Batthyányak rohonci birtokán 1839—1840-ben működő gazdasági intézet.

18 A Georgikonban kezdettől fogva nagy szerepet játszott a gróf keszthelyi gazdasága. A hároméves gazdasági tanfolyam első tárgya a Nagyváthy által összeállított Utasítás a gróf Festetics György jószágai igazgatásában követetendő eljáráshoz című munka volt.

19 A magyaróvári intézet tanrendjén igazgatási tárgy nem is szerepelt, ha csak a gazdasági könyvvezetés nem számítható 8 Uo. 1782. nov./12. Szabó Dezső 171. 10 P 279. Iratok, 1792. márc. 26. 11 P 1322. Tisztiszék, 1812. aug. 12./2. 12 P 108. Fasc. A. No 1. 1743. instr./4. 13 Wellmann 1*37. 694. 14 Mérei Gyula 29. 15 P 170. No 187/1799, 170/1799. Conduit Tabellen. 16 Berényi 1966. 166. 17 Szántó 137. 18 Galgóczi 148-149. 19 Szabó Dezső 280. 1* 99