Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

sítandók. Ugyanígy vissza kell adni a felpereseknek a benyújtott keresetlevelet, ha az ügyben még csak a perfelvétel idejét tűzték ki, további lépés nem történt. A judicium subalternumok az előttük folyamatban levő büntetőpereket s a már elítélt vagy még eljárás alatt álló rabokat az őrzésükre rendelt hajdúkkal együtt adják át az illetékes vármegyéknek. Ezek a kompetenciájukhoz tartozó rabokon a már kiszabott büntetést hajtsák végre, az el nem ítéltekkel szemben az eljárást folytassák le, a más pallosjogú juriszdikció (város, úriszék) alá tartozó rabokat és periratokat pedig — hasonló intézkedések végett — azoknak adják át. A judicium subalternumok irattáraikat s a náluk levő bírói letéteket adják át az illetékes vármegyéknek, melyek ezek közül az őket illetőket tartsák meg és kezeljék tovább, az egyházi fórumokat illető aktákat viszont válasszák ki, s az egyházi hatóságoknak adják át. Az átadás-átvételt a judicium subalternumok elnökei a vármegyék megbízottaival bonyolítsák le. Értelemszerűen hasonló módon kell eljárni a (hatáskörükben erősen módosuló) kerületi tábláknál taláható perekkel, gyámügyi iratokkal, árvaszéki és bírói letétekkel kapcsolatban is, szintén alkalmazkodva a május l-re kitűzött terminushoz. A náluk levő octavalis és fellebbezett pereknek a királyi táblára való felszállításáról az utóbbi fog gondoskodni. A fentiek végrehajtásához, a rendszerváltozással járó zavarok elkerülése végett, elrendelendő volna — folytatja a javaslat — hogy az alsóbb fórumokon már május 1. előtt bizonyos idővel a törvénykezés megszűnjék. Ezért s az átadások lebonyolíthatása végett ajánlja, hogy az új rendszerben létesült, illetőleg módosult első fokú fórumok az ítélkezést április 6-án fejezzék be. Ezt különben a királyi táblán is el kell rendelni, hogy ez a pereknek a kerületi tábláktól átvételét, a kinevezendő ítélőmesterek között referálás végetti szétosztását még időben elvégezhesse. Törvényszünet alkalmazása csak a hétszemélyes táblán nem lehetséges, mert ennek május l-ig az igazságügy legfelsőbb felügyeletét és irányítását folyamatosan el kell látnia. Hosszasan foglalkozik a javaslat a curiai levéltárral, melybe a Novus Ordo értelmében megszűnt országbírói, személynöki és ítélőmesteri hivatalok és a tárnoki szók, valamint több hiteleshely levéltárai is bevonódtaktervezetet ad ezek visszaszolgáltatására s a curiai levéltár saját anyagával kapcsolatos különböző intézkedésekre. Végül arra a kényes kérdésre tér át: mi történjék azokkal a perekkel, amelyek jelenleg a hétszemélyes vagy a királyi tábla előtt függőben vannak, vagy amelyeket ezek már felülvizsgáltak, melyekben tehát csak az ítélet végrehajtása van hátra. Nem tagadható, állapítja meg a javaslat, hogy ezekre is az vonatkoznék, ami a judicium subalternumok és a kerületi táblák pereiről a fentiekben elő van adva. Ezek azonban mégis más megfontolást igényelnek. Az igazságszolgáltatásnak már közhírré tett helyreállítása ugyanis egyes feleket arra indíthat, hogy az ítéletek végrehajtását ezután — már május elseje, a törvényes eljárásmód visszatérte előtt is — törvényesnek többé ne tekintsék, s opposítióval megakadályozzák. Ezért az olyan pereket, melyekben csak az executio van hátra, jobb volna inkább törölni, mint a mondottak szerint ellenállásra alkalmat adni, s új (oppositionalis) pereket megnyitni. Ha viszont ezek a perek 131 A Novus Ordo alatt az országbírói és kir. személynöki méltóság puszta címmé vált. Az országbírói és a személynöki hivatal — mint parancsokat kiadó és hiteleshelyi tevékenységet folytató nagybírói iroda — József rendelkezései értelmében megszűnt. Irataikat az említett levéltárakkal együtt a curiai levéltárba kellett bevonni.