Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

ágazat, a közigazgatás és a (polgári) jogszolgáltatás továbbra is ugyanazon szervek hatáskörében maradt. A bányabíróságok esetében ezt különleges szerepük, a városok esetében a József által mindig nagy figyelemben részesített takarékossági szempontok indokolták, s tekintve azt a helyzetet, amit a felsőbb hatóságok állandó ellenőrzése alá helyezett, a császártól függő hivatali személyzet által igazgatott városok az államgépezetben most már elfoglaltak, az ott megmaradt kettősség a rendszer egésze szempontjából nem bírt jelentőséggel. A jobbágyság polgári pereiben a judicium subalternumoknak szintén kiterjedt szerepkör jutott. A jobbágy és földesúr közötti perek ezután itt indultak, s e fórumok vizsgálták felül azokat a pereket is, melyek — a jobbágyok közötti perek számára legalsó fórumként meghagyott — úriszékek és mezővárosi bíróságok előtt indultak. A judicium subalternumokon felvett vagy — rajtuk keresztül — az úriszék s a mezővárosi bíróság előtt indult perek a már kialakult úton, továbbra is a kir. curiához voltak fellebbvihetők.

109 A judicium subalternum kapta meg a jobbágyok válópereiben való elsőfokú eljárás hatáskörét is, mely a szentszékek megszüntetése alkalmával a sedriákra szállott. A jobbágyok válóperei fellebbezés útján szintén a kir. curia elé kerülhettek, ahol a jobbágyok különféle pereinek ellátására II. József a kir. tábla személyzetének keretén belül 1787-ben külön jobbágy-ügyvédi (Unterthans Advocat) állást szervezett. Ez képviselte a jobbágyfeleket az alsóbíróságoktól felterjesztett ügyekben mind a kir. tábla, mind a hétszemélyes tábla előtt, ahogy ez a judicium subalternumok s a kerületi táblák előtt az ott beosztott „szegények ügyvédői"-nek volt a kötelessége. A curiáig való fellebbezés ily rendszeres lehetőségének megnyitása a jobbágyok előtt József egyik legfontosabb reformja lett.

110 A hatáskörök áttekintésével kapcsolatban, a rendes bíróságok előtti peres út összefoglalása után, a speciális fórumokra: a kereskedelmi- és váltótörvényszékekre s a bányabíróságokra is ki kell, illetőleg vissza kell térnünk. Az előbbiek meghonosítását a Tengermellék különleges viszonyai, már nemzetközi forgalma tették szükségessé. Ennek megfelelően Fiume és Buccari városokban még II. József trónralépte előtt egy-egy első fokú kereskedelmi-, váltó- és tengeri törvényszék létesült. Az előttük indult perek fellebbezési fóruma a fiumei kormányzóság (Gubernium Regium Fluminense) volt, mint „judicium revisorium in litorali Hungarico", melynek ítélete után az ilyen ügyeket kezdetben tovább vinni nem lehetett. 1789. évi rendelkezés a két első fokú törvényszéket egy bírósággá vonta össze Fiume székhellyel, ugyanakkor fellebbezési fórumuk a kormányzóságtól bizonyos mértékben elkülönült (de továbbra is annak személyzetéből alakított) fiumei tribunal appellationis lett, melytől a perek — az általánossá tett háromfokú eljárás szerint — végső fokon szintén a hétszemélyes tábla döntése alá kerülhettek. Az említett (trieszti mintára szervezett) szakbíróságokkal s a Novus Ordo jogszolgáltatási szervezetébe beillesztésükkel kapcsolatos intézkedések beletartoztak 109 Az úriszék ós a mezővárosi bíróság József rendszerében csak sommás eljárásra volt jogosult. Utána azonban az ítéletükkel meg nem elégedő fél az ügyet szabályszerű (írásbeli) per lefolytatása végett újra kezdhette előbb a sedria s most a judicium subalternum előtt. Ezektől a per, az említett módon, a curiáig mehetett fel. 110 Arch. Jos.Tab. septemviral. Liber normalium resolutionum 147—176, Tab. septemviral. 1786: 1. kf. 36/1. t. 6868 (1786: 13498. kanc. sz) 1786: 1. kf. 41. t. 4830 (1786: 10200. kanc. sz.) 1787. 1. kf. 16. t. 1514 (1787: 1742. kanc. sz.) és az egykorú Sematizmusok.