Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Függelék
Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. Bp. 1939. Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. I —II. Bp. 1907. — — : Magyarország története II. József korában. I—III. Bp. 1881 — 1888. — —: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (1711 — 1815). Bp. 1898. (A Magyar Nemzet Története VIII.) Mendelónyi László: A m.kir. curia. A német birodalmi főtörvónyszók fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából 1929-ben kiadott „Die höchsten Gerichte der Welt" c. munkában megjelent ismertetés. Bp. 1929. (A Jogállam Könyvtára 26.) Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16 — 19. században. Bp. 1933. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 1.) Mitrofanov, Paul: Joseph II. Seine politische und kulturelle Tátigkeit. Wien — Leipzig 1910. Nyeviczkey Antal: A budapesti kir. ítélőtábla története 1861. évi május 1-től 1891. évi május 4-ig. Bp. 1891. (Kny. az Ügyvédek Lapjából.) Österreichische Zentralverwaltung, Die — II. Abtg. 1. Band/l.Halbband. Friedrich Walter: Die Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung in der Zeit Maria Theresias 1740-1780. Wien 1938. n. Abtg. 1. Band/2.Halbband. 1. Teü. Friedrich Walter: Die Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung. Die Zeit Josephs II. und Leopolds II. 1780-1792. Wien 1950. II. Abtg. 1. Band/2. Halbband. 2. Teü. Friedrich Walter: Die Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung. Die Zeit Franz II. (I.) und Ferdinands I. 1792-1848. Wien 1956. (VeröffentHchungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs.) Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. Bp. 1876. Pesti Hírlap 1841. Pezzl, Johann: Charakteristik Joseph II. Eine historischbiographische Skizze samt einem Anhang der Aussichter* in die Regierung Leopolds II. 2. Aufl. Wien 1790. Plánum Tabulare, si ve decisiones curiales ... in ordinem reductae anno 1769. Posonii 1817. Pompéry Aurél: Kossuth Lajos 18t37/39-iki hűtlenségi perének történee, kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hűlensógi s az Ifjak felségsértési perének történetével. Bp. 1913. Priester, Éva: Kurze Geschichte Österreichs. Wien 1949. Raithel, Richard: Maria Theresia und Joseph II. ohne Purpur. Wien [1954]. Rédei József: Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere ós rabságának titkos iratai. Bp. 1938. Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790—1795. Sajtó alá rend. Mályusz Elemér. Bp. 1926. (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Sándorffy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora, az 1825 — 1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Bp. 1936. Sarlós Béla: Az 1848 —49-es forradalom ós szabadságharc büntetőjoga. Bp. 1959. Sematizmusok Ecclesiasticae et politicae regni Hungáriáé dignitates ae honorum tituli . . . pro anno 1785 — 1788. [Budae, Typis Regiae Universitatis.] Prostat Budae in officina Christiani Spaiszer ... et Posonii in officina Michaelis Benedik. Titulare in regno Hungáriáé constitutorum dicasteriorum, ejusdemque tam ecclesiasticarum, quam saecularium dignitatum et officiorum. Pro anno 1789. Budae, Typis Regiae Universitatis. Schernatismus regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum. Pro anno 1790 — 1791. Budae, Typis Regiae Universitatis Pesthiensis. Schernatismus inclyti regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum . . . pro anno MCCXCII — 1847. Budae, Typis et sumtibus Regiae Universitatis. Stolz, Ottó: Grundriss der Österreichischen Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte. Innsbruck—Wien 1951. Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bp. 1955. Szegedi Joannes: Tripartitum juris Hungarici tyrocinium. Tyrnaviae 1751. Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéből. I—II. Pest 1867.
