Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

tói korlátozott. A perindítás s a fellebbezés fórumainak és lehetőségeinek külön­bözősége a felek osztályhelyzete, a területi és személyi kiváltságok s egyes ügyek sajátos természete szerint, még súlyosbítják azokat a zavarokat, melyek a szer­vezet és a hatáskörök említett változatosságából amúgy is szükségképpen elő­állanak. — Az eljárás, a felvázolt képhez hasonlóan, nehézkes, bizonytalan; s a Hármaskönyvön és a Praxis Criminalis-on alapuló anyagi jog — mint maguk a termelési viszonyok az egykorú Magyarországon — rendkívül elmaradott. 11 Az egész magyar jogszolgáltatás tehát elavult, s éles ellentétben áll az Európa­szerte bontakozó, a feudális kereteket Nyugaton már szétfeszítő polgári ideológiá­val, mely az itt tárgyalt vonatkozásban is új rendet: központosított államappa­rátust, az államhatalmi ágazatok szétválasztására épült, világosan áttekinthető hivatalszervezetet, megbízhatóbb igazságszolgáltatást, egységes és racionális jogrendszert kívánt. — A magyar jogszolgáltatás avult, de szívós szövevényének ilyen irányú radikális megváltoztatását a század végén II. József kísérelte meg. 1. A JOGI REFORM KEZDETE AZ ÖRÖKÖS TARTOMÁNYOK JOGSZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁTSZERVEZÉSE (1780-1785) A nyugat-európai feudális államok fejlődésének utolsó szakaszához érkezett Habsburg-birodalomban, ahol az új államrend s a központosított monarchia kialakulásának feltételei a birodalom nagyobbik, osztrák—cseh részében már adva voltak, sőt a társadalmi fejlődés a reformokat már meg is követelte, a pol­gári ideológia a császárnak és tanácsosainak gondolkodására erős hatást gyako­rolt. Felfogásuk elsősorban a német felvilágosodás, különösen a német természet­jog eszméit tükrözi, bár mint tudjuk, József császár a francia felvilágosodás különböző irányzatait, proeminens irodaimát is jól ismerte. Ez a nyugati talajon, a magyarnál sokkal fejlettebb gazdasági-termelési viszonyok között létrejött, polgári jellegű ideológia segített Józsefnek rendszerbe foglalni azokat a tapasztala­tokat, melyeket birodalmában tett hosszú utazásain — a mezőgazdaság állapotá­tól az állami és szellemi élet különféle jelenségeiig mindent gondosan tanulmá­nyozva — nagy szorgalommal összegyűjtött. így, ezek hatása alatt alakultak ki, József erős egyéniségében kiforrva, elkép­zelései az egységes, abszolút monarchiáról, ahol az uralkodó az állam első hiva­talnoka, aki minden erejével az állam hatalmának, az alattvalók jólétének eme­lésére törekedik, aki viszont — e célok érdekében — minden alattvalójától feltét­len engedelmességet követel, s az útjában álló akadályokat kíméletlenül elsöpri. A császári program, a jozefinus államjogi reformok tehát már a központi hatalom irányítása szerint simán működő, egységes, centralizált államszerkezet és jogszol­gáltatás kiépítését célozták, oly rendszerét, mely nem tűr meg semmiféle rendi vagy területi partikulárizmust, kiváltságot vagy történeti tradíciót. Ugyanakkor azonban a rendszer — s ez viszont annak feudális gyökereit mutatja meg — a társadalom régi osztálytagozódását továbbra is fenntartja, a jelentkező nemzeti igényekkel szemben teljes érzéketlenséget tanúsít, s az alattvalókat a francia 11 Varga: A magyar jogszolgáltatás átszervezése 736 — 737. 2* 19

Next

/
Thumbnails
Contents