Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

történt, s eredmények is mutatkoztak. A királyi tábla, mely a fentebbiek szerint nem régen még az évből legfeljebb 7 hónapon át, de rendszerint ennél sokkal rövidebb ideig ítélkezett, az 1840-es évek vége felé már évente 200—217 napon végezte hivatalos munkáját, az ülések összes száma pedig — a tanácsok párhuzamos ítélkezése révén — a 300-at is meghaladta, sőt egyes években a 400 felé közeledett. A hétszemélyes táblán azonban a fenti törvény létrejöttéig csupán annyi történt, hogy az országgyűlési törvényszünet 1830 óta e táblára nézve is megszűnt. Egyébként a hétszemélyes tábla egészen idáig (bezárólag 1844-ig) évente csak 3 törvényszakot tartott, így az év 365 napjából csupán 120—130 napon ült össze. S ebben az itt továbbra is fennálló, nyomasztó pertorlódás sem befolyásolta, mely a felső fórumon az egyébként viszonylag modernül, gyorsan lefolyó váltó- és csődpereket is elakasztotta. Amint pl. a hétszemélyes táblának a királyhoz 1845. február 24-én intézett, létszámnövelést kérő felterjesztéséből látható, e táblán akkor már (1841 óta) 156, a felterjesztés szerint is „halasztást nem tűrő" váltó- és csődper volt felhalmozódva, köztük nem kevesebb, mint 65 csődper.

94 Ezek a viszonyok tették elkerülhetetlenné, hogy a curián belül végre a hétszemélyes táblán is változások történjenek. Ezt célozták a hétszemélyes tábla s a váltóosztály országgyűlés alatti ítélkezését szorgalmazó királyi rendelkezések, s az a további királyi rendelet, mely e táblát most már az évi rendes törvényszünetekben is ítélkezésre szorította. 1843. február 10-én ugyanis az uralkodó azt az utasítását közölte a curiával, hogy a perek felülvizsgálatának meggyorsítására s a pertorlódás orvoslása végett a hétszemélyes tábla a szükség szerint törvényszünetek alatt is összeüljön, s büntető és válópereket, főleg az utóbbiakat, a törvényszakokon kívül (napidíj mellett) intézzen. Az ítéletek a rendelet szerint (mint a királyi tábla esetében) nem nemesek büntető pereiben törvényszakon kívül is kihirdethetők, a többi ügyben a legközelebbi törvényszakban publikálandók. — Ezekhez az intézkedésekhez csatlakozott a fenti 1844: 8. tc, mely a hétszemélyes táblát — újabb lépéssel — most mind a 4 törvényszak betartására utasította.

95 A kezdeményezés a törvénycikkhez az országgyűléstől indult ki. Az uralkodó elé terjesztett törvényjavaslat három rendelkezést tartalmazott: a hétszemélyes tábla húsvét-utáni törvényszakának bevezetésén s a decretalis napok eltörlésén kívül az is benne volt, hogy — mint a fellebbezett perek — a táblai perek is országgyűlés alatt szintén felvehetők és intézhetők legyenek, vagyis, hogy a diéták alatt a rendes törvényszakokhoz hasonló teljes ítélkezés folyjon. A kancelláriának a törvényjavaslatról készült votuma elismeri, hogy most Magyarországon, az ország legfelső fórumán, az ítélkezés csaknem az év felén át szünetel. Ennek megszüntetésére tehát a kancellária szerint a hétszemélyes tábla negyedik törvényszakának bevezetését el lehet fogadni, ugyanígy jóvá lehet hagyni szerinte a decretalis napok eltörlését is. A táblai perek — gyakorlatilag tehát az octavalis perek — intézésének megkönnyítését azonban a kancellária nem javasolja, mert ez „a Magyarországon egyébként sem elég szilárd birtoklást (instabilé possesso94 A hétszemélyes tábla és a kir. tábla ülés jegyzőkönyvei az 1840-es évekből. Az említett 1845. évi felterjesztés Rescr. reg. (hétsz. t.) 705. 95 A fenti királyi rendeletekre Norm. 189, 190. Rescr. reg. (kir.t.) II. 653, 939. Kanc. U. Acta gen. 1843: 2785. Prot. tab. septemviral 1843. márc. 8. Prot. tab. reg. 1843. márc. 10.