Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

az elintézetlen perek összetorlódásának okaira, s a helyzet javítását célzó javasla­tokra. 58 Az ügyforgalom megnövekedésének okai közt első helyen említi a „polgárok és plebejusok" büntető pereinek 1791 óta tömegessé vált fellebbezését a királyi táb­lához. Az utóbbi évek statisztikája szerint — folytatja — évente átlag 377 ilyen per jön fel, közülük nem egy olyan hatalmas iratcsomót képez, hogy egy-egy per revisiója egész ülést, sőt néha 2—3 ülést is igényel. Viszont tény, mondja a fel­terjesztés, hogy 1809-től, amióta az 1807: 9. tc. értelmében a fellebbezett büntető pereket 2 tanácsban tárgyalják, az elintézett ügyek száma nőtt, pl. az 1809— 1817. években 2755 büntető perben hozott a tábla ítéletet. (Ez azonban évi át­lagban csak 306 per, még mindig kevesebb, mint a beérkező büntető perek átla­ga.) Az ügyforgalom megnövekedésének másik okát a protestánsok válóperei s a bányaperek szolgáltatják (válóperből pl. 1791—1817 között 472 jött fel a kir. táblára). Minthogy — a büntető perekhez hasonlóan — ezeknek is elsőbbséget kell adni, ezek is hátráltatják a polgári perek intézését. (Itt meg kell jegyez­nünk, hogy „polgári per", „processus civilis" alatt csak a „rendes" magánjogi pereket értették, a speciális ügyek: a váló- és bányaperek s később a váltóperek kivételével.) A pertorlódás okai közt említi még a szöveg a papírpénz devalváló­dását, ami különösen a zálogvisszaváltási ügyleteknél gyakran vezet perre. A pénzromlás egyébként is igen sok kérdést vet fel, s erősen növeli a perek szá­mát. A javaslatokra áttérve, a felterjesztés célszerűnek látná, ha a kir. tábla a bün­tető, váló- és bányaperek revisiójától megszabadulhatna. (Hogy ezeket a tábla maga helyett milyen fórum elé kívánná utalni, arról a javaslat nem szól.) Ami a Novus Ordo alatti ítélkezést illeti, tény hogy ma több törvényszüneti nap van, mint akkor volt, s ma csak a 4 ítélőmester és a 4 referens assessor adja elő a pereket, míg akkor minden assessor referált. De, mondja a felterjesztés, ha mindenki re­ferál, úgy mindenki inkább a saját ügyeire gondol, s kevésbé figyel a másikéra. Ha viszont többen vannak, akiknek nem kell referámiuk, úgy ezek egész figyel­müket a tárgyalt ügyre fordíthatják, s a referensek gondolatait kiegészíteni segí­tik, kérdések felvetésével a problémák tisztázását előmozdítják. Hogy pedig törvényszünetek tartása ilyen dicasteriumnál — mely „naponta ülésezik", s melynek tagjai ítéletek végrehajtását, bírói szemléket s tanúvallomások hitele­sítését is eszközlik — feltétlenül szükséges, az „magától értetődő". Különben is a királyi tábla ülésnapjainak száma évente meghaladja azt a heti 2—3 ülésnapot, amelyeken a politicai dicastériumok (kancellária, helytartótanács) a maguk ügyeit ülésekben tárgyalják. Végül azzal az esetleges változtatással száll szembe, hogy a büntető perekhez hasonlóan más perek is 2 tanácsban ítéltessenek. Ha ez úgy történnék, mint a Novus Ordo alatt volt, hogy a 2 tanács hetenkint felváltva üléseznék, úgy ez semmi könnyebbítést nem jelentene. Ha pedig a 2 senatusnak — mint a büntető perek felülvizsgálatára — egy időben kellene összeülnie, úgy ez a táblai perek­nél, melyek hosszan elhúzódnak, s melyekben több ítéletet is kell hozni, a jog­egység rovására válnék: a 2 tanács gyakorlata bizonyára elválna egymástól. A királyi tábla tehát, mely erejéhez képest mindent megtesz, hogy feladatának meg­58 A felterjesztés szövegének egy másolati példánya Norm. 119, eredeti fogalmaz­ványa Személyn. It. Acta praes. 126.

Next

/
Thumbnails
Contents