Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
lisnak — aki a jogszolgáltatásban a király személyét képviselte — hogy a közös nyilatkozatot ő is aláírja. 38 Az idézett 1801. évi rendelkezés szerint a kancellária a titkos társaságokra vonatkozó nyilatkozatot a bírói eskübe is bele akarta foglaltatni, s a curia előtt pereket intéző ügyvédektől is reversalist akart követelni. Ezeket az igényeket azonban a personalis elhárította, megmagyarázván, hogy a bírói eskü formáját törvény szabja meg, azt üyen úton megváltoztatni nem lehet, annál kevésbé, minthogy az esküt a tábla ülésén, a plénum előtt kell letenni, az ügyvédek pedig „nem királyi tisztviselők", akikről a kiadott rendelkezés szólt. A kancellária a bírói esküre vonatkozó követeléstől el is állott, beérte a fenti nyilatkozatokkal, az ügyvédekre vonatkozó igényét azonban nem ejtette el, csak módosította, s legalább a jövőt igyekezett biztosítani. Újabb leirattal a már végzett, működő ügyvédektől kívánt reversalisról lemondott, elrendelte azonban, hogy a vizsgázott ügyvédjelöltek csak úgy bocsáthatók ügyvédi esküre, s csak akkor kaphatják meg a diplomájukat, ha előbb a fenti reversalist kiállították. S minthogy jogvégzett réteg az uralkodó osztályon belül is jelentős erőt képviselt, a kormány e tárgyat nem veszítette szem elől, a diploma kiállítása előtt a reversalist az új ügyvédektől szigorúan megkívánta. 39 A titkos mozgalmaktól való félelemnél különben sokkal jobban zavarták a curia munkáját ezekben az években a háborúból következő akadályok, valamint az országgyűlések idején — középkori módon — még mindig betartott törvényszünetek. A nagy politikai per miatt izgalmassá vált 1795. év után 1796-tól 1812-ig egy hosszú, 17 éves háborús időszak következett, melyben alig volt olyan év, amikor a királyi tábla a 4 törvényszakot szabályszerűen megtarthatta volna. Egy-két törvényszak csaknem minden évben kimaradt, a megtartott törvényszakok is megrövidültek, s 1802-ben, 1807-ben és 1809-ben az országgyűlések, illetőleg az insurrectio miatt évente csak egy-egy törvényszakot lehetett tartani, másfél vagy kéthónapos időtartammal. E 3 év többi részében s a mondott időszak alatt minden évnek több mint felerészében a kir. tábla működése szünetelt. De még a legszerencsésebb (1798—1799, 1803—1804. és 1806.) években is, amikor mind a 4 törvényszakot megtartani sikerült — a törvényszakok közötti rendes törvényszünetek miatt — évente csak 7—7 hónapig ülésezett a királyi tábla. — A hétszemélyes tábla ugyanez alatt az idő alatt, sőt még 1813-ban is, csaknem minden évben csupán egy-két törvényszakra: 2—3 hónapra ült össze, s azokban az években is (1798—1799, 1804, 1810), amikor a számára 1790 óta előírt 3—3 törvényszakot meg tudta tartani, ezeknek összes időtartama évente csupán 4—5 hónapra terjedt. A curia működése így csaknem megbénult. 40 38 Az 1801. máj. 1. kelt kancelláriai leirat s a kancellár és a personalis közt e tárgyban folyt levelezés Személyn. It. Acta praes. 6, 7, 9. (1801: 3977, 6150. kanc. sz.) Az 1812. dec. 21. kelt kancellári praesidialis Személyn. It. Acta praes. 43. (1812: 375. kanc. sz.) 39 Személyn. It. Acta praes. 6, 7, 9, 44, 56. Norm. 132. Személyn. U. Reversales politicae egész állag. — Mint láttuk, a curiai s főleg a szemólynöki levéltárban a szóban forgó tárgyra vonatkozólag sok irat található. Még az 1820-as évekből is maradt fenn a titkos társaságokkal való kapcsolatot tilalmazó rendelkezés, amikor a francia forradalom hatása alatt indult szervezkedések ideje már elmúlt, s a kormánynak a carbonari-mozgalom s a magyar nemzeti öntudat erősödését kísérő megmozdulások kezdtek gondot okozni. A carbonari-mozgalomra adat I. Ferenc királynak a curiához 1822. ápr. 20-án intézett leirata Norm. 132. (1822: 5057. kanc. sz.) 40 A két tábla ülés jegyzőkönyvei a fenti évekből.
