Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

I.rész. 1686-1720

A magyar kamara bevételei több esztendőben nem voltak elegendők a kiadások fedezésére. A hiányt több esetben a hadicélokra szedett félharmincadból pótolták, illetve a kiadási többlet fedezéséhez szükséges összeget a félharmincad pénzalapjából kölcsönözték ki.

153 A magyar kamara pénzügyi gazdálkodása tehát — figyelembe véve azt, hogy a Habsburg-birodalom évi kamarai jövedelmét abban az időben 6—8 millióra becsülhetjük — igen kisméretű, meglehetősen jelentéktelen s erősen provinciális jellegű volt. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy mindez a bécsi udvar pénzügyi politikájával állott szoros kapcsolatban. A bécsi udvar — amint az eddigiekben erre élesen rámutattunk — nagymértékben korlátozta a magyar kamara területi és működési hatáskörét, s ez a bevételekre is kihatással volt. A magyar kamara 1720-ig továbbra is csak az ország nyugati sávjának kincstári jövedelmeivel rendelkezett, sőt azokkal sem teljesen. A felső-magyarországi jövedelmek a szepesi kamarai adminisztráció önálló igazgatási hatáskörébe tartoztak, e jövedelmek kezelése felett 1710 után a magyar kamara legfeljebb némi ellenőrzést gyakorolt. Külön kezelte a kamarai jövedelmeket, s azokat a bécsi kamara pénztárába szolgáltatta be a budai kamarai adminisztráció (1709 után a budai kamarai felügyelőség), a szia von kamarai adminisztráció, a szerémi, a szegedi inspektorátus. A magyar kamara bevételeit az is csökkentette, hogy a sóigazgatás, a bányászat, a pénzverés ügyét és jövedelmeinek kezelését a Habsburg-uralkodók kivonták a magyar kamara hatásköréből. A szepesi kamarai adminisztráció, a budai, a szlavón, a szerémi, a szegedi kamarai kerületek, továbbá a sóbányászat, a sóeladás, a bányászat, a pénzverés, nemkülönben a bécsi kamara közvetlen igazgatása alatt álló nyugat-magyarországi kincstári uradalmak bevételeit figyelembe véve, a magyar területek kincstári jövedelmei sokkal nagyobbak voltak a pozsonyi kamarai pénztár számadáskönyveiben kimutatott összegeknél, hiszen a szepesi adminisztráció jövedelme is felülmúlta a pozsonyi kamaráét. (1701-ben 267 235, 1711—13-ban kb. 100 000, 1718-ban 351 577 Ft-nyi bevétele volt a szepesi adminisztrációnak.) Arra vonatkozólag, milyen összeget tett ki ebben az időben a magyar területek kamarai összjövedelme, nincsenek pontos kimutatások. Az 1713. esztendőben pl. a bécsi kamarai pénztár kimutatása szerint 6 682 991 Ft volt a Habsburg-birodalom kamarai összbevétele. Ennek a bevételnek csupán jelentéktelen hányada, azaz 147 792 Ft eredt Magyarországból és Erdélyből, ami a Rákóczi-szabadságharc utáni esztendők nehéz gazdasági viszonyaival magyarázható. Bármennyire csekély is ez az összeg a birodalmi kamarai összbevételhez képest, mégis jóval nagyobb a magyar kamara 1713. évi 63 911 Ft bevételénél. Feltűnőbb a különbség a magyar kamara jövedelme és a Habsburg-birodalom kamarai bevételének magyar-erdélyi eredetű része között az 1717. esztendőben. A birodalom magyar153 A magyar kamara bevételének és kiadásainak az ismertetésére a szövegben is említett pénztári számadáskönyvek (libri perceptionis atque erogationis proventuum) bevételi és kiadási részre oszlanak, az egyes részek végén összegezések találhatók. A félharmincad pénzalapjából kölcsönzött összegekre 1. E 106. Liber percept. atque erog. provent. 1713. és 95., és az 1717. év 123. lapját. — A Rákóczi-korszak magyar kamarai jövedelmeire vonatkozó bécsi véleményre I. Mensi: Die Finanzen Oesterreichs von 1701 bis 1740. Wien, 1890. 123-24., az 1685—1696. évi pénzgazdálkodásra HKA. Hoffin. Ung. Rote No. 379. 1696. szept. 28. 1042, 1047. fol. alatti kimutatásokat, az udvari kvótára még uo. Rote No. 389. 1698. júl. 12., aug. 16., Rote No. 436. 1705. febr. 18.