Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

I.rész. 1686-1720

A királyi jogok védelme, a kincstári birtokkezelés, a harmincadigazgatás, az üresedésben levő egyházi javadalmak kezelése, a főpapi hagyatékok felosztása, a tizedbérlet, a szabad királyi városok elsősorban gazdasági ellenőrzése tartozott ebben az időben a magyar kamara legfontosabb feladatai közé. (Ezek voltak a kincstári gazdálkodás legfőbb ágai.) A kamarának ezenkívül kisebb jelentőségű teendői is akdtak, rendszerint a fenti főbb feladatágakkal kapcsolatosan. Itt van pl. a hadsereg ellátásának kérdése, amelyet a tizedbérlet ügyénél már érintettünk. A kamara ebben csak annyi szerepet játszott, hogy királyi rendeletre pénzt utalt ki egyes katonai személyek fizetésére, gabonabeszerzésre (mint pl. a tized bérleti összegének a kifizetése), várak javítására vagy más hadicélokra. Az 1696. évi királyi bizottság pl. császári parancsra a pozsonyi kamarai pénztárból II 000 Ft-ot, a pozsonyi pénzverőházból 4000 Ft-ot utaltatott ki a katonaság részére, az összeget az alsó-ausztriai számvevőség jegyzőjének kellett átvennie a haditanács nyugtájával.

76 A kincstári vagy vásárolt terményt, a fiskális birtokok termését a császári gabonaraktárakba vagy a közelfekvő várakba kellett beszállítania. E gabonaraktárak a császári gabonabiztosok (annonae prefecti) irányítása alatt állottak. A hadélelmezés, a gabonabiztosság dolgába egyébként a magyar kamarának ebben az időben nem volt beleszólása, a „res annonaria" a bécsi kamara hatásköréhez tartozott.

77 A magyar kamara csupán arra utasította közegeit, hogy pl. a tized- és kilencedgabonát melyik gabonabiztosnak adják át.

78 A katonaság ellátására szolgáló hadiadó (repartitio, portio), továbbá a hadiadó kiegészítésére szedett fogyasztási adó (accisa) kezelésével a magyar kamara 1686 után már nemigen foglalkozott. A hadiadó beszedésénél a kamarának vagy vidéki közegeinek legfeljebb segédkezniük kellett.

79 Megszűntek azok a kamarai tisztségek is, amelyek a XVII. század utolsó harmadában a katonai jellegű bevételek kezelését látták el, mégpedig a hadipénztáros (perceptor et solutor bellicus) és a magyar kamara német számvevőjének tisztsége. Az 1689. évi kamarai pénztári számadáskönyv ugyan még említést tesz a német számvevőségi hites jegyzőről, sőt nyoma van annak is, hogy a kamarai pénztáros az 1680-as években nemcsak királyi, hanem országos jövedelmet (hadiadót) is kezelt.

80 Ezzel szemben az 1696. évi királyi bizottsági utasítás már úgy intézkedik, hogy a volt német számvevőség helyiségót a helyszűkében levő kamarai számvevőségnek kell átadni. Mindez szoros kapcsolatban volt azzal, hogy a hadiadó behajtása a XVII. század második felében a megyék és a magyar kamara hatásköréből a császári hadbiztosok és katonai parancsnokok hatáskörébe jutott. (E folyamat részleteit az eddigi kutatások még nem tisztázták.)

81 Megjegyezzük, hogy a török uralom alól felszabadult 76 E 21. Ben. res. 1696. okt. 28., HKA. Hoffin. Ung. Rote No. 432. 1704. jún. 1. Gabonaszállítás a katonaságnak. 77 E 21. Ben. res. 1708. aug. 29. A bécsi kamaraleirata szerint a res annonaria továbbra is a bécsi kamara hatáskörében marad. A fiskális birtokok termésének beszállítására HKA. Hoffin. Ung. Rote No. 306. 1686. febr. 28-i rendelet a magyar kamarához. 78 E 21. Ben. res. 1717. okt. 27. A szepesi kamara és a budai inspector részére adott utasítás a gabona átadására. 79 Uo. 1698. febr. 25. 80 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás. 286. A német számvevőségi jegyzőre E 106. Liber percept. atque erog. provent. 1689. 88. lap., az 1684—87. évi országos jövedelmek számadásainak ellenőrzésére E 15. Exp. cam. 1696. okt. Censur. Rationum. 1. 81 E 136. Magyar kamara archívuma. Div. Instr. Fasc. 1. No. 75., a hadiadó katonai behajtására Ember: Az újkori magyar közigazgatás. 247.