Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
VI. rész. 1790—1848
kellett elvégeznie, 4227 aktát kellett elintéznie, 62 számviteli könyvet kellett vezetnie, 63 kimutatást kellett készítenie, 1807-ben már 743 számadás ellenőrzése, 5400 akta elintézése, 62 számviteli könyv vezetése és 164 kimutatás elkészítése várt a számvevőségi alkalmazottakra. Ez a munkatöbblet abból eredt, hogy a rendszeres kamarai számadásokon felül a számvevőhivatal ellátta az országgyűlési subsidiumok, a nemesi felkelés számadásainak az ellenőrzését, foglalkozott a megyéknek katonaállítás céljára adott előlegek, a katonaságnak szállított gabona elszámolásával is. 108 A magyar kamara a kebelbéli bizottság vizsgálatának eredményei alapján rendeletet intézett a szám vevőhivatalhoz. A rendelet szerint a bizottság ugyan megindokolta a számvevőség hátralékait, ez az indoklás azonban minden tekintetben nem volt elfogadható. Nagyobb szorgalom, jobb munkabeosztás, a hanyagság megszüntetése feltétlenül javítana a számviteli munkán. A számvevőségi osztályoktól meg kellene követelni a negyedévi munkajelentéseket — hangoztatta a rendelet. Az udvarhoz intézett felterjesztésben a kamara számos javaslatot tett a számvevőhivatal munkájának megjavítására. Ezeket a javaslatokat az 1818. július 11-i és szeptember 2-i udvari rendelet túlnyomórészt jóvá is hagyta. A július 11-i rendelet hozzájárult ahhoz, hogy a hátralékok felszámolására a szám vevőhivatalnál külön departamentumot állítsanak fel, s hogy a munka jobb ellenőrzése végett szigorúan megköveteljék a negyedévi munka jelentéseket. A szeptember 2-i rendelet pedig — elfogadván azt a magyarázatot, hogy a hátralékok egyes ügyosztályok munkájának feltorlódásából keletkeztek — engedélyezte az egyházi, jogügyi és birtokadományozási (geistliche, fiscal, collational) számvevőségi osztály kettéosztását egy egyházi és egy jogügyi-birtokadományozási osztályra. Hozzájárult két új számtanácsos kinevezéséhez és napidíjasok felvételéhez. Meghagyta a kamarának, hogy a meg nem felelő számvevőségi személyzettől igyekezzék megszabadulni. A hanyag tisztviselőket először fizetéscsökkentéssel, majd visszaminősítéssel büntesse, ha ez sem használ, a hanyagokat bocsássa el. Ne tűrje továbbá, hogy a számvevőség alkalmazottait nem számvevőségi munkával foglalkoztassák. A számadások ellenőrzésének eddigi módját a rendelet jóváhagyta. Javaslatot kért bizonyos számadások negyedévi ellenőrzésének szabályozására. A kamara a szorgalmas számvevőségi alkalmazottak serkentésére segélyezési alapot kívánt létesíteni. Ehhez az udvari rendelet ugyan nem járult hozzá, de évi 2000 Ft-nyi összeget engedélyezett a munkában kitűnő számvevőségi tisztviselők jutalmazására. 109 A szám vevőhivatal munkájának felhalmozódásáról valóban nem ok nélkül panaszkodtak a magyar kamaránál. A francia háborúk pénzügyi válságában a pénzügyigazgatási szervek az ellenőrzés megszigorításával próbáltak — természetesen eredmény nélkül — a bajokon segíteni. A bécsi udvari számszék (a számvevő kamara utóda) újabb és újabb átfogó jellegű kimutatásokat kívánt meg a számvevőségektől. Ilyen volt pl. a kamarai követelésekről és tartozásokról szóló kimutatás (Activ und Passiv Stand), a központi számadásvezetés változásait feltüntető kimutatás (Ausweis der in Ansehung der Central Buchführung), a bruttó jövedelmek negyedévi összegezése (Quartalige Brutto-Gefállen Summarien). 108 E 81. Gremialia. 1818 — 4—2. jelzetű ügyiratból a május 30-i felterjesztés. 109 Uo. május 30-i rendelet a számvevőséghez, a július 11-i és a szeptember 2-i udvari leirat.
