Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

IV. rész. 1772—1785

fizetését) fedezte. Az ország többi iskoláit a városoknak, községeknek kellett fenntartaniuk.

209 A kamarai pénztár a tanulmányi alap bevételeihez hasonlóan a feloszlatott szerzetesrendek vagyonának bevételeit is a kamarai bevételektől elkülönítve kezelte {erre a célra felállított külön pénztár volt a „Kassa der aufgehobenen Klöster"). Ezeket a bevételeket, mint említettük, a kamara a lelkészpénztárnak, illetve a vallásalapnak adta át. Az eltörölt nem kolduló kolostorok évi jövedelmét 1784-ben 432 165 Ft-ra, a koldulókét pedig 706 267 Ft-ra becsülték. Mivel a nem kolduló szerzetesrendek vagyonát 225 313 Ft adósság és ennek 11 250 Ft kamatja terhelte, a kolduló rendeknél pedig a koldulásból befolyt 317 725 Ft bizonytalan jövedelemnek minősült, az 1784-ig feloszlatott kolostorok vagyonának biztos évi jövedelme csak 576 313 Ft-ra rúgott. Ebből az összegből kellett a lelkészségek rendezésének, az új lelkészségek ellátásának, a volt szerzetesek nyugdíjainak kéltségeit fedezni. Ezek a kiadások azonban évi 786 440 Ft-ot emésztettek fel. A hiányzó 210 027 Ft-ot II. József a betöltetlenül hagyott kalocsai érsekség, győri és nyitrai püspökség jövedelmeivel pótolta.

210 Ez kapcsolatban állott az intercalaris jövedelmeknek a vallásalaphoz való csatolását kimondó 1783. évi rendelkezéssel.

211 A kamara pénztári munkája 1780 után — II. József igazgatási reformjai következtében — még más járulékos feladatokkal is bővült. Horvátország fejlesztésének céljára az udvar 1780-ban évi 20 000 Ft-ot engedélyezett, ennek felét iskolák és árvaházak létesítésére, felét pedig a gazdasági élet, elsősorban a kereskedelem támogatására kellett fordítani. Ezt a pénzalapot hívták horvát kereskedelmi alapnak (Gommerzialfond), kezelését a helytartótanács látta el.

212 A horvát területek fejlesztésére létesített alap kezelését II. József rendelkezése szerint 1782 januárjában a magyar kamarának kellett átvennie.

213 A helytartótanács, mint az oktatásügy és a gazdasági élet irányító hatósága, természetesen továbbra is beleszölt az alap pénzének a felhasználásába. Ujabb pénztári feladattal növekedett a magyar kamara munkája a postaügy birodalmi átszervezésével kapcsolatosan. A birodalmi postaügy legfelsőbb központi irányítását végző bécsi udvari postabizottságot II. József 1783-ban feloszlatta, s a postaügyet a birodalom egyes tartományainak, illetve országainak a kormányhatóságai alá helyezte. Magyarországon a postaügy legfelsőbb iránjátását a magyar kancellária vette át, a közvetlen irányítást, a közvetlen felügyelet feladatait pedig a helytartótanács. A postajövedelmek kezelése, amelyet eddig központilag a bécsi főpostahivatal pénztára intézett, ezzel szemben a pénzügyi hatóság, azaz a magyar kamara (Erdélyben a kincstartóság) hatáskörébe került. A magyar kamara a postajövedelmeket a bécsi postaszámvevőség kimutatásai alapján szedte be. Ezek tájékoztatták a postabevételek állásáról.

214 209 Fináczy i. m. II. k. 187, 189 — 190. A tanulmányi alap (egyetemi alap nélkül) 1782 — 86. évi kiadásaira a 208. sz. jegyzetnél idézett szémadáskönyv. 210 Marczali i. m. II. k. 167. A vallásalap 1785. évi kiadásaira C 114. Helytartótanácsi Lvt. Számvevőség, alapítv. oszt. Libri contoales. 483. sz. Hauptbuch über Empfange und Ausgaben der Religions Fonds Kassa in Ofen für das militaer Jahr. 1785, 211 E 70. Ben. res. 1783. nov. No. 4. ; . 212 Uo. 1780. máj. No. 3., nov. No. 1. 213 Uo. 1782. jan. No. 2. 214 A 39. Magyar kancellária. Acta gen. 1783 :2590, a helytartótanácshoz intézett rendelet fogalmazványa.