Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
A bevételek nagy része 1772 után is a három hagyományos fő gazdálkodási ágból, a harmincadbevételből, a sógazdálkodásból és az uradalmi gazdálkodásból származott. Az egyéb bevételek ezek mellett továbbra is csekély összegűek voltak. A bevétel az egyes évekből fennmaradt szórványos kimutatások, költségvetések szerint a következő összegre rúgott: Évi tiszta átlagjövedelem 1772—1777 m Harmincadbevétel Sóbevétel Uradalmak bevétele a szolnoki és komáromi hídvámmal Rendkívüli jövedelmek (50 000 Ft zsidó türelmi taksa, városi cenzus, bérbeadott kisebb ingatlanok stb.) összesen 768 199 Ft 2 393 870 Ft 580 860 Ft 64 310 Ft 3 807 239 Ft A főbb gazdálkodási ágak jövedelmei Ft-ban az 1783. katonai évben 196 Teljes bevétel Adminisztratív kiadások Maradvány Hiány Uradalmak 700 271 397 424 302 847 Harmincadhivatalok 843 685 135 126 708 553 Sóhivatalok 3 521 826 927 879 2 593 947 Faeladó sóhivatalok 69 264 81 736 — 12 472 Sóuradalmak erdőhivatalai 10 425 102 852 92 426 Sóuradalmak ezámtartóságai 15 645 16 630 — 985 Marosszabályozás és fűrésztelep 195 4 550 4 355 összesen Hiány levonása Tiszta bevétel 5 161 314 l 666 200 • 3 605 352 110 239 3 495 113 110 239 A tiszta bevétel az előbbi kimutatás szerint 1783-ban tehát csak 3 495 113 Ft. Ez az összeg nem azonos a magyar kamara egész tiszta bevételével, mert bizonyos bevételi fajták (városi cenzus, zsidó taksa, bérleti összegek stb.) hiányzanak belőle. Teljes és elég részletes képet ad a bevételekről a magyar kamara 1785. évi költségvetési javaslata, amely az 1784. év pénzgazdálkodási alapján készült. 196 19Í E 68. Praes. Erdődy. Extraser. No. 73. iys A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1784 : 12971. A. mell. 1S(i Uo. 1784 : 14432.
