Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
Ezt a hajózási igazgatóságot, amelynek tehát több felügyeleti hatósága volt, II. József 1781-ben megszüntette. A magyar kamarát bízták meg azzal, hogy a Magyarországon levő vízépítési eszközeit leltározza és megőrizze. 124 Az igazgatóság Magyarországon foglalkoztatott személyzetét is a magyar kamara vette át, s Walcher József hajózási igazgatóval együtt ez a személyzet került a magyar kamara 1784-ben szervezett vízügyi, illetve hajózási osztályához. 125 A Navigationsdirektion magyarországi hatáskörét tehát a kamarai departamentum hydraulicum örökölte. Meg kell jegyezni, hogy a departamentum hydraulicum nemcsak a hatáskört és a személyzetet, hanem a nevét is átvette elődjétől. így 1784-től kezdve a departamentum hydraulicum és a hajózási igazgatóság (Navigationsdirektion) azonos műszaki szervek. A magyar kamara építési és hajózási osztályának (illetve az építési és hajózási igazgatóságok) felállítása nemcsak a kamarai gazdálkodás, hanem az ország gazdasági fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű volt. Az ország gazdasági fejlődésével való szoros kapcsolatára utal az is, hogy e szervek működésének irányítása később inkább a helytartótanács hatáskörébe került. Az állami műszaki hatósági szervezet kiépítése hazánkban a felvilágosodott abszolutizmus fontos vívmányai közé tartozik. • 6. A KAMARA ALÁ RENDELT TERÜLETI SZERVEK Bár e monográfia keretén belül nem térünk ki a magyar kamara területi (vidéki) hivatali szervezetének részletes ismertetésére, a kamarai pénzügyigazgatás és gazdálkodás fejlődésének érzékeltetése szempontjából mégis röviden rögzítenünk kell azokat a változásokat, amelyek e hatalmas területi hivatalszervezetben 1773 — 1784-ig végbementek. Kamarai adminisztrációk. A magyar kamarai szervezetben, mint említettük,, 1773 előtt már több kamarai adminisztráció működött. Az 1773 előtt fennálló adminisztrációk (szepesi, máramarosi, szlavón, szegedi, illetve bácsi, horvát) közül 1773 után három maradt meg, a szepesi, a bácsi és a máramarosi. A horvát ügyeket, amint erre már rámutattunk, a magyar kamara horvátországi képviselője vette át. Az adminisztrációk közül a legjelentősebbnek minősülő szepesi kamarai adminisztráció történetében az 1773. esztendő érdekes változásokat hozott. Az 1773. évi kamarai reform szerint a szepesi, vagy ahogyan ezentúl nevezték, a kassai adminisztráció visszanyerte központi kormányhatósági (dikaszteriális) jellegét, s hatásköre, amely 1740 után egyre összébb zsugorodott, 1773-ban újból kibővült. A hatáskörbővülés, illetve a szepesi adminisztrációnak bizonyos tekintetben régi jogaiba való visszahelyezése, az 1773. május 8-án kiadott új utasítás alapján történt. E szerint a kassai adminisztráció területi illetékessége újból kiterjedt Felső-magyarországnak mind a 14 megyéjére, visszaállították az adminisztrációnak a sóeladással és harmincadigazgatással kapcsolatos régebbi (1750 előtti) hatáskörét. A sóügy nehéz helyzete miatt a sóbányászat a sóuradalmakkal együtt (sóvári felügyelőség, máramarosi adminisztráció) és több fontos kamarai uradalom 124 E 70. Ben. res. 1781. aug. No. 3. 125 Ember 117. sz. jegyzetnél i. m. 347 — 48.
