Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

IV. rész. 1772—1785

A kamaraelnök 1773. április 2-i felterjesztése szerint az 1772. évi utasítás végrehajtása tetemesen megnövelte a kiadóhivatal feladatait. Munkatöbbletet jelentett a fogalmazványoknak a megfelelő beadványokkal és mellékletekkel, azonkívül a tanácsülési jegyzőkönyvekkel való összecsatolása, az iratokra a megfelelő számok rávezetése s e munkák ellenőrzése. Nagy terhet rótt a kiadóhivatal alkalmazottaira a „tabelláé expeditionum cameralium" rendszeres vezetése, továbbá a tanácsjegyzőnek irodai munkaerőkkel való kisegítése is. Az új feladatokkal kapcsolatban a kamaraelnök a kiadóhivatal és a többi segédhivatal személyzetének növelését javasolta. A kiadóhivatal személyzete 1772-ben 2 kiadóból, 8 fogahnazóból, 9 kancellistából, 7 fizetéses és 6 fizetéstelen j áruinokból, a fűtővel együtt összesen 33 főből állott. Az új ügyviteli rendszer értelmében a fogalmazók, a kiadóhivatal eddigi támaszai, a titkárok mellé kerültek, tehát 8 állást új alkalmazottakkal kellett betölteni. A kamaraelnök javaslata azzal a feltétellel talált a királynőnél meghallgatásra, hogy ezentúl a kamara nem alkalmazhat napidíjasokat, ideiglenes másolókat. A kamarai segédhivatalok új személyzeti státusát szabályozó 1773. július 10-i királyi rendelet végül is 35 főnyi személyzetet engedélyezett a kiadóhivatalnak és irodának (1 kiadó, 1 kiadói segéd, 2 kiadó-kancellista, 18 kancellista, 12 járulnok, 1 fűtő).

61 A következő években, főleg azonban 1780 után, a kiadóhivatal teendőit nemcsak az új ügyintézési rendszer, hanem a magyar kamara feladatainak, hatáskörének növekedése is megszaporította. A kiadóhivatal, amelynek személyzete 1780 után érdekes módon csökkent az 1773. évihez képest, csak úgy tudott megbirkózni a munkatöbblettel, hogy újból ideiglenes alkalmazottakat foglalkoztatott. Az 1783. február 28-i királyi rendelet ismét rendezte a magyar kamara személyzeti státusát, s a kiadóhivatal személyzetét ekkor csupán 29 főben állapította meg azzal a 4 alkalmazottal együtt, akik az iktatóhivatalban dolgoztak. A kiadóhivatalnak tehát ekkor, az 1773. évi 35-tel szemben, ténylegesen csupán 25 alkalmazottja volt.

62 Bár a kamarának újból megtiltották, hogy napidíjasokat foglalkoztasson, a feltorlódó munkák miatt mégis 6 ideiglenes alkalmazottat kellett a kiadóhivatalban még az év folyamán munkába állítani.

63 A magyar kamara ügyforgalma 1773 óta valóban tetemesen megnőtt, a kiadott (expediált) iratok száma pl. az 1775. évi 10 603-ról az 1783/84. katonai esztendőben 31 427-re emelkedett,

64 s a megnövekedett munkát kb. ugyanaz a kamarai személyzet végezte, mint 1773-ban. A kiadóhivatal esetében azonban még annál is kisebb, úgyhogy a kamara 1784-ben csupán azt kérte az udvartól, hogy az expeditúránál az 1775. évi státust (36 fő) állítsák vissza.

65 A személyzet kérdésének rendezésére azonban csak a helytartótanács és a kamara 1785. szeptember 1-én bekövetkezett egyesítése után került sor, mégpedig olyan körülmények között, amikor a feladatok elvégzését az ügymenet racionalizálásával és nem a személyzet növelésével kívánták biztosítani. Az ügymenet racionalizálására 1784 márciusában egyébként a magyar kamara is 81 E 47. Canc. et Reg. 1773. ápr. No. 145., az új személyzetre, HKA. Ung. Cam> Abt. 1. Rote No. 4. Subd. 1. 38 ex julio 1773., E 47. Canc. et Reg. 1773. júl. No. 581. 62 E 47. Canc. et Reg. 1783. márc. No. 24. 63 Uo. 1783. dec. No. 204. 84 Uo. 1785. jan. No. 33. 85 A 39. Magyar kancellária. Acta gen. 1784 : 14911. A magyar kancellár dec. 29-i előterjesztése a magyar kamara feladatainak megnövekedése és a kiadóhivatal személyzetének növelése ügyében.