Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

II. A tárnoki hivatal és a tárnoki szók szervezete

3. A VÁROSOK DELEGÁTUSAI A TÁRNOKI SZÉKEN Mint e tanulmány elején már említettük, a XV. század közepére, amikorra a tárnoki szék állandósul, a papi és nemesi tagok teljesen kiszorulnak a tárnokmester bírótársai sorából, s helyüket a tárnoki városok delegátusai foglalják el. Az általunk vizsgált korszakban tehát a tárnoki szék bírái mindvégig a városi polgárságból kerülnek ki. A XVI. és XVTI. században, amikor a tárnoki városok száma még elég alacsony volt, a törvényszakokra általában minden városnak két-két küldöttet kellett delegálnia. Időnként azonban az is előfordult, hogy némelyik város, mint pl. Eperjes, 1662-ben három delegátussal képviseltette magát. A tárnoki szék 1639. évi ülésszakán olyan határozatot hoztak, hogy a felsőmagyarországi városok: Kassa, Bártfa és Eperjes, csak egy-egy küldöttet kötelesek delegálni.

55 Ezt azzal indokolták, hogy a nagy távolság és az utak veszélyessége miatt a követek nem tudnak mindig megjelenni.

58 Bár ez a határozat az említett városoknak kedvezményt jelentett, ezzel a lehetőséggel mégsem igen éltek. Nyilvánvalóan azért nem, mert a perek megvizsgálásában Ők is két taggal kívántak részt venni.

57 A hosszú szünet után első alkalommal 1695-ben összeült tárnoki széken e városok közül Kassáról és Eperjesről ugyancsak két-két küldött jelent meg, csak Bártfáról jött egy delegátus. A XVIII. század elején már előfordult, hogy egyes városok vagy távolmaradtak a tárnoki szék ülésszakáról, vagy csak egy delegátussal képviseltették magukat. A század húszas éveitől kezdve rendszeressé vált az, hogy a városok csak egy-egy küldöttet delegáltak a tárnoki székre. 1722-ben pl. Pozsony kivételével, amely ekkor is két küldöttet delegált — a tárnoki szék ülésszakán résztvevő minden város csak egy-egy delegátussal képviseltette magát. A tárnoki törvényszakokra delegált küldöttek számának kettőről egyre való csökkentését a tárnoki városok számszerű növekedése tette lehetővé. Másrészt a török kiűzése folytán felszabadult távolabbi országrészekről igen költséges lett volna a városoknak két delegátust küldeniük. Ennek ellenére azonban később is előfordult, hogy egyes városokból két küldött jelent meg a tárnoki széken.

58 A tárnoki városok számának további növekedésével már nem mindegyiknek kellett a törvényszakokra bírótársat delegálnia, hanem a tárnokmester a városokból egy-egy küldöttet felváltva hívott meg. A legbefolyásosabb városok azonban, mint Buda és Pozsony csaknem minden ülésszakon képviseltették magukat. Mint fentebb láttuk, Mária Terézia 1770-ben a tárnoki székre meghívandó delegátusok számát 10 főben határozta meg. Ezt a létszámot a királynő úgy kí56 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 207. fol. — „Ideo statuitur, ut ex eisdem trés ablegati imposterum expediantur, ex singulis scüicet unus." 56 Uo. 57 E városok 1649-ben is két-két taggal vettek részt a tárnoki széken. 1662-ben is Kassa és Bártfa ugyancsak két-két küldöttel, Eperjes pedig — mint láttuk — hárommal képviseltette magát. 58 így pl. az 1748. évi ülésszakra Buda, Pest, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kőszeg ós Komárom városok két-két küldöttet delegáltak, Újvidékről pedig a két delegátuson kívül egy ügyvéd is megjelent. P 217 Esterházy cs. lt-a. Esterházy Ferenc tárnokmester iratai. Acta tav. 1748. évi jegyzőkönyv.