Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

II. A tárnoki hivatal és a tárnoki szók szervezete

találunk, akik nem tartoztak a főnemesi rendhez. Ilyen volt pl. Végh Péter és Szentiványi Ferenc, akiket magas színvonalú jogi ismereteik, valamint politikai érdemeik miatt emeltek az uralkodók a magas méltóságra. Előbbi pl. mint kincstári ügyész, majd mint királyi jogügyigazgató és kancelláriai tanácsos képviselte nagy ügy buzgalommal az udvar érdekeit,

10 utóbbi pedig a helytartótanácsnál végzett munkájával tüntette ki magát.

11 A tárnokmesternek a kor színvonalának megfelelő kiváló jogi ismeretekkel és nagy bírói gyakorlattal rendelkező egyénnek kellett lennie, aki bírótársaival nemcsak a joghatósága alá rendelt városok polgárainak fellebbezett ügyeiben ítélkezett, hanem hivatalból tagja volt az ország legfelsőbb bírói fórumának, a hétszemélyes táblának is. Mint láttuk, a nádor vagy állandó helyettese, az országbíró akadályoztatása esetén a király e fórumon olykor az elnöki tisztség ellátásával is megbízta.

12 (Az utóbbi a mondott esetekben elég gyakran előfordult.) Ily megbízatásáról királyi leiratban, a kancellária útján kapott értesítést.

13 A bírói funkciókon kívül, korszakunkban csaknem minden tárnokmester valamelyik vármegye főispáni tisztségét is viselte. Emellett részt vettek a királyi tanácsban, s 1724-től, a helytartótanács felállításától kezdve, rendszerint annak a tanácsosai is voltak. Azonkívül az országgyűlés által rájuk ruházott, s törvénybe foglalt joguknál fogva, bizonyos esetekben — a törvény betűje szerint — még országgyűlést is összehívhattak.

14 Az uralkodók a tárnokmestereket időnként kisebb-nagyobb gazdasági, közigazgatási és egyéb természetű feladatok ellátásával is megbízták. így pl. Erdődy György a XVII. század végén a morva határmegállapító bizottságban vett részt.

15 Esterházy Ferenc tárnokmester főispáni beiktatásokat is intézett. 1747. október 8-án azt jelentette Mária Teréziának, hogy Csáky Miklós kalocsai érseket Bács megye főispánságába beiktatta,

16 négy évvel később pedig ugyancsak Csákynak — aki akkor már esztergomi érsek volt — Esztergom megye főispáni székébe való beiktatásáról számolt be.

17 Brunsvik József tárnokmesternek I. Ferenc 1803-ban azt rendelte el, hogy a nádor távollétében a vármegyék által a lovasság részére beszogáltatandó 12 000 mérő kenyérgabona és 7000 mérő zab adminisztrálásával kapcsolatban a trieszti kormányzóval értekezzék.

18 10 A 39. Kanc. lt. Acta generalia 1789 : 10 344. 11 Uo. 1797 : 9750. 12 A Novus ordo korszakában — a tárnoki szék szüneteltetése idején — Jankovieh Antal, majd Végh Péter tárnokmesterek hivatalból látták el a hétszemélyes tábla elnöki tisztét. Ezt ugyanis az tette szükségessé, hogy a nádori méltóság ekkor nem volt betöltve s így a helytartótanács vezetése az országbíróra hárult, aki emellett a hétszemélyes táblán az elnöki teendőket nem tudta ellátni. 13 Pl. A 39. Kanc. lt. Acta generalia 1799. JNs 874. Ez iratban a kancellária 1799. febr. 1-én értesíti Szentiványi Ferenc tárnokmestert, hogy az uralkodó őt bízza meg az elnökléssel a hétszemélyes táblán. 14 Az 1608. évi 3. tc. pl. felhatalmazza az országbírót, illetve annak nem létében vagy akadályoztatása esetén a tárnokmestert, hogy ha a nádor halála után a király egy éven belül nem akar nádorválasztó országgyűlést összehívni, akkor e törvénycikk erejénél fogva ezt ő megteheti. 18 A 32. Kanc. lt. Litterae privatorum 1699. JSfs 282. 16 Uo. 1747. No 309. 17 Uo. 1751. JVf2 365. 18 A 39. Kanc. lt. Acta generalia 1803. Ns 4063.