Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

küldötteinek az ülésszakon való megjelenését, mivel 1709-ben megszűnt. így az 1722. június 26-án tartott ülésen mindkét város követei akadálytalanul megjelenhettek, akik az előző napon a pozsonyi főbíró házánál levő tárnoki ládában a felvételi taxát (Buda 300, Pest 200 forintot) is letétbe helyezték.

54 A két várost így ezen az ülésen — a szokásos eskü letétele után — a tárnoki városok sorába visszavették. Ezzel az aktussal a tárnoki szék addigi ülésrendjében is változás történt, ugyanis Buda visszakapta hajdani első helyét, Pest pedig a másodikat. Szeged város, melyet ugyancsak ezen az ülésen vettek fel a tárnoki városok közé, a felvétel sorrendjének megfelelő helyet kapta.

55 Ezen az ülésszakon került sor Szatmárnémeti felvételére, mely a tárnokszéki ülésrendben a Zágráb után következő helyre került,

56 a következő, 1723. évi törvényszak alatt pedig Komárom lett tárnoki várossá, s ezzel a tárnokmester joghatósága alá került városok száma 17-re emelkedett. A tárnoki városok számának gyarapodása a tárnoki szék erejét és tekintélyét növelte. Ezért általában a már ide tartozó városok sem ellenezték, ha újabbak csatlakoztak hozzájuk. Ez egyben azt az előnyt is jelentette számukra, hogy a tárnoki intézmény fenntartásának költségeiből (tárnokmester, altárnokmester, jegyző stb. honoráriuma) rájuk eső rész csökkent. Ez is arra ösztönözte őket, hogy támogassák minél több városnak a tárnoki szék ítélkezése alá rendelését. Ilyen irányú törekvésükkel már a XVII. század végén találkozunk, 1695-ben ugyanis Ruszt várost is a tárnoki szék joghatósága alá akarták vonni. A város küldöttei azonban egy három nappal azelőtt nyert privilégium alapján bizonyították, hogy ők a király személyes jelenlétének (a személynöki széknek) jurisdictiója alá vannak rendelve. A tárnoki szék erre olyan határozatot hozott, mely szerint arra kell törekedni, hogy a többi személynöki joghatóság alatt álló város is először a tárnoki székre legyen köteles pereit és egyéb ügyeit fellebbezni,

57 vagyis csak azután vihesse tovább azokat a személynöki szék elé. Ez az elképzelés — természetesen — később sem valósult meg, Ruszt és a többi személynöki város mindvégig megmaradt eredeti felsőbíróságának, a személynöki széknek közvetlen joghatósága alatt. A tárnoki városok között bizonyos rangsor alakult ki, amely szerint az üléseken helyet foglaltak és szavazatukat leadták. Ezt a sorrendet a tárnoki székre való felvétel időpontjának megfelelően állapították meg, vagyis az újonnan csatlakozott város küldöttei a soron következő utolsó helyet kapták meg. A rangsor kérdése a tárnoki szék ülésein igen sok vitát váltott ki. E torzsalkodásokkal már korszakunk elején találkozunk. így pl. az 1528. évi törvényszakon a városok üléshelyét — a régebben kialakult szokásnak megfelelően — Pozsony, Sopron, Nagyszombat stb. sorrendben állapítják meg, s ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy ha valamelyik város küldötteit a régi helyükről más város küldöttei kiszorították, az ilyen vitát a tárnoki széken döntötték el.

58 Az ülésrend körüli viták a XVIII. században újultak fel, amikor a városok nagyobb számmal kerültek a tárnoki szék ítélkezése alá. Szeged város küldöttei pl. 54 Uo. 239. fol. — Meg kell még említenünk, hogy Buda és Pest visszavételét az is hátráltatta, hogy — régi tárnokszéki tagságukra hivatkozva — előbb nem akarták megfizetni a szokásos felvételi taxát. 55 Uo. "Uo. 238. fol. "Uo. 213. fol. 1695. január 28-i ülés. 88 Kovachich i. m. (Tav. adv.) III. 2. fol.