Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

és bányászat fejlesztésébe fektették tőkéiket, hanem földvásárlásba. A városi patriciatus gyorsan haladt afelé, hogy földbirtokossá váljék, s eszményképének a nemesség társadalmi helyzetét tekintette.

20 Ily módon tehát nem a városba költözött nemesség asszimilálódott, hanem a polgárság vezető rétege igyekezett nemessé válni. Az említett okokon kívül a tárnoki szék üléseinek rendszeres megtartását az is akadályozta, hogy több esetben — a városi jogszolgáltatás és ügyintézés hiányos működése miatt — nem érkezett be a tárnoki hivatalhoz annyi fellebbezés, amiért érdemes lett volna törvényszakot összehívni. Ebből született 1643-ban az a tárnokszéki határozat, mely szerint a tárnokmester csak akkor tartozik ülésszakot meghirdetni, ha legalább öt fellebbezést küldenek be hozzá a tárnoki városoktól.

21 A háborús idők és egyéb rendkívüli körülmények nemcsak a rendszeres, évenkénti ülésezést tették lehetetlenné, hanem azok miatt esetenként a törvényszakok helyét is meg kellett változtatni. A tárnokszéki ítélkezés helyéről ugyanis a tárnoki jog 1. cikkelye úgy intézkedett, hogy azt évente Budán kell megtartani. E rendelkezést azonban a 31. cikkely átmenetileg úgy módosította, hogy amíg Budát a töröktől vissza nem foglalják, az ülésszakokat Pozsonyba kell összehívni.

22 Az általunk vizsgált évszázadokban Buda török megszállása, majd az utána következő évtizedekben a város jogi helyzetének vontatott, lassú rendezése lehetetlenné tette, hogy a tárnoki szék ott üljön össze. így a törvényszakokat e századokban általában Pozsonyban tartották. Előfordult azonban, hogy valamilyen oknál fogva ott sem lehetett ülésezni. így pl. az 1632. évi törvényszak, amely — mint fentebb láttuk — elmaradt, a Pozsonyban akkor uralkodó pestisjárvány miatt Nagyszombatba volt meghirdetve.

23 A következő évben már újra Pozsonyba hívták össze a tárnoki széket, de azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ottan akkor még a pestis uralkodnék, a törvényszakot Sopronban fogják megtartani.

24 E városban azonban csak 1681-ben került sor tárnokszéki törvényszak tartására, amikor az országgyűlés is itt ülésezett. Erről a törvényszakról külön meg kell emlékeznünk, mivel a tárnokszéki jegyzőkönyvekben erre vonatkozólag semmiféle bejegyzés nincs. A rendelkezésünkre álló, s nemrég előkerült jegyzőkönyvtöredék tanúsága szerint május 7-én Kürtössy Mihály altárnokmester és három város (Pozsony, Eperjes és Modor) küldöttei voltak jelen a Sopronban tartott országgyűlésen. Ekkor elhatározták, hogy a többi tárnoki város delegátusait is meghívják. A meghívás eredményeként a július 16-i ülésen már minden tárnoki város — akkor számszerint 10 — képviseltette magát. Az országgyűlés tartama alatt, éspedig olyan napokon, amikor az országgyűlés nem ülésezett, kilenc alkalommal tartottak tárnokszéki ülést (május 7, június 24, július 1, 16, 17 és 18, szep80 Magyarország története a késői feudalizmus korszakában, 1526 — 1790. Wittman Tibor: Az „örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása. — Erdély a Habsburgellenes függetlenségi harcok élén, 1607—48. Bp. 1957. Egyet, tankönyv 1/1. 115. 1. 81 Kovachich, Martinus Georgius: Codex authenticus juris tavernicalis. Buda 1803. 273—274. 1. 22 Ez a cikkely a tárnoki szék 1596. február 15-i ülésén hozott határozat alapján került be a tárnoki jogba. 23 Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 20. fol. "Uo.