Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
befolyása volt a magyar tanácsnak a kamarai kérdésekre. Csupán a szabad királyi városok adóját állapította meg közösen az udvari kamarával, valamint kamarai sérelmek orvoslását sürgette. A kancellária melletti tanácsosok. Teendője még így is elég maradt, s ha csak időnkint ül össze, nem végezhette volna el. Ezért sürgették az uralkodók már a XVI. században egy-két állandó tanácsos kiküldését, amit az 1588: IX. t.-c. azután el is rendelt. Ennek a rendelkezésnek megvalósulását még homály fedi. Tény, hogy a XVI. század óta a magyar kancellária mellett állandóan tartózkodott egy-két tanácsos, akik a kancelláriát mindenhova követték. Ezeknek személyét az eddigi kutatás még nem állapította meg. Kapcsolatuk a magyar tanáccsal kezdetben nyilvánvaló, idővel azonban egyre szorosabb összefüggésbe kerültek á kancelláriával, úgyhogy bennük tulajdonképen nem is annyira a magyar tanács képviselőit, hanem a kancellária tanácsosait kell látnunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy minden olyan irat, amely a kancelláriába érkezett, még a vidéki tanácsosok javaslatai is, továbbá a főméltóságok (nádor stb.), kapitányok jelentései, vármegyék és városok megkeresései, magánosok folyamodványai- stb., kivétel nélkül hozzájuk jutott és mindegyik mellé feljegyezték véleményüket (opinio), mégpedig ha nem tudtak megegyezni, mindnyájan külön-külön. Ezek a opiniok azután az uralkodó elé kerültek, aki határozott felőlük és döntése alapján a kancellária fogalmazta meg a leiratokat. Az állandó tanácsosok működése tehát megteremtette azokat a feltételeket, amelyek végeredményben oda vezettek, hogy a magyar kancellária egyszerű expedícióból önálló hatósággá alakult át, amely az uralkodó rendel* kezeseit nemcsak formába öntötte, hanem tanácsosai révén azok előkészítésében is részt vett. Hasonló volt a fejlődés iránya, amint láttuk, az osztrák és a cseh kancelláriánál. A kancellária mellett működő tanácsosokban az 1690-ben átszervezett kancellária tanácsosainak elődeit kell látnunk, akik ekkor még nem testületileg határoztak, hanem véleménykülönbség esetén valamennyien feltüntették javaslatukat. 1 ) A magyar tanácsosok szerepe az udvarban. Miközben a királyi tanácsnak állandóan az udvarban tartózkodó képviselői a magyar kancellária keretei közé illeszkedtek, a XVII. század hatvanas éveitől kezdve a magyar tanács működésében is változás állott be. Ezóta mint önálló testület csak kivételes ünnepélyes alkalmakkor szerepelt, fnint pl. 1724-ben a magyar királyi helytartótanács elnökének eskütételekor. Tagjai azonban továbbra is részt vettek az államkormányzatban, de nem mint a magyar tanács, hanem csak mint magyar tanácsosok. Az uralkodó hívására megjelentek az úgynevezett miniszteri konferenciákon, amikor ott a magyar ügyeket tárgyalták. Ezeken az értekezleteken rendszerint maga az uralkodó elnökölt és részt vettek bennük az udvari hatóságok vezetői és magasrangú tisztviselői, polgáriak és katonaiak egyaránt, hol többen, hol kevesebben. A magyar tanácsosok közül a kancellár, alkancellár, kancelx ) A XVII. századi magyar tanácsra Márk i. m. sokkal használhatóbb, mivel elsőrendű levéltári anyag alapján dolgozott. E részben eredményeit átvettem. A kancellária melletti tanácsosokban mindvégig a magyar tanács képviselőit látja, etekintetben némileg eltértem tőle.
