Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

tanács és az udvari kamara közös felügyelete alatt állott, azonban meglehetős önállóságot élvezett, míg 1746-ban formailag is elnyerte a függetlenséget jelző »udvari« címet. Alatta a hadbiztosok kiterjedt szervezete a vidéki kerületekben működött. Amióta az állandó hadsereg élelmezése az elszállásoló vidék vállára nehezedett és az adóban számolták el, a magyarság életében különös fontosságot nyert a hadbiztosi intézmény, amely mellé 1723 óta a tartományi biztosságot állították a polgári lakosság védelmére és a katonai túlkapások megakadályozására. A főhadibiztosság szervezetének és működésének magyar vonatkozású megvizsgálása nemcsak had-, hanem közigazgatástörténetünknek is elsőrendű feladatai közé tartozik. 11. §. Deputáció. A főhadbiztosság megszervezése a haditanács ügymenetét még vontatottabbá tette. Ezen úgy akartak segíteni, hogy 1697-ben az ú. n. deputációt jelölték ki a pénzügyi vonatkozású katonai kérdések megtárgyalására. A deputáció tagjai a haditanács, a főhadbiztosság, az udvari kamara és az udvari kancelláriák elnökei voltak. Az ú. n. vegyes üléseket azonban továbbra is megtartották. Az egységet így sem sikerült biztosítani, csupán a hivatalos fórumok számát növeltékeggyel. Savoyaijenő a XVIII.század elején zavaros helyzetben vette át a haditanács vezetését.

1

) x

) Az osztrák központi hatóságok XVI. és XVII. századi történetének fontosabb irodalma a következő'. S. Adler: Die Organisation der Zentralverwaltung unter Kaiser Maximilian I. Leipzig, 1886. Andrdssy Gyula gróf: A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. I—

III. Bp.

s 1901—1911. Apponyi Albert gróf: Die rechtliche Natur der Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn. Österreichische Rundschau 28, 1912. A. Bachmann: Die Behördenorganisation Kaisers Maximilian I. Neue Jahrbücher für das klassische Altertum 5, 1900. Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. 3 k. Bp., 1900. H. I. Bidermann: Die Geschichte der österreichischen Gesammtstaatsidee. I

—II. Innsbruck, 1867, 1889. U. a.

: Die staatsrechtlichen Wirkungen der österreichischen Gesammtstaatsidee. Grünhuts Zeitschrift für das Privat- und Öffentliche Recht 21, 1894. Deák Ferenc : Ein Beitrag zum ungarischen Recht. Pest, 1865. U. a.: Közjogi és jogtörténeti észrevételek Lustkandl munkájára. Bp. Szemle, 1865. 17. a. .-Adalékok a magyar közjoghoz. Pest, 1865. Th. Fellner: Zur Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichte (MIÖG) 8, 1887. U. a.: Bidermann művének bírálata. MIÖG 15, 1894. Th. Fellner

—H. Kretschmayr: Die österreichische Zentralverwaltung. I. 1—3. Wien, 1907. Ferdinandy Geyza

: Magyarország közjogi viszonya Ausztriához. Bp., 1892. F. Firnhaber

: Der Hofstaat des Königs Ferdinand I. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen (AÖG) 26. U. a.

: Zur Geschichte des österreichischen Militärwesens. AÖG 30. L. Gross : Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei 1559—1806. Wien, 1933. I. Grossmann: Die Geschäftsordnung in Sachen der äusseren Politik am Wiener Hofe zu Kaisers Leopold und Lobkowitz Zeiten. Forschungen zur deutschen Geschichte 12, 1872. F. Härtung

: Zur Frage nach den burgundischen Einflüssen auf die Behördenorganisation in Österreich. H. Z., 124., 1921. Herchenhahn : Geschichte des kaiserlichen Reichshofrates. 1792—1793. O. Hintze

: Der österreichische Staatsrat im 16. und 17. Jahrhundert. Zeitschrift der Savignystiftung für Rechtsgeschichte 8, 1899. U. a.

: Der österreichische und preussische Beamtenstaat im 17. und 18. Jahrhundert. Historische Zeitschrift (H. Z.) 86, 1901. A. Huber

: Geschichte der österreichischen Verwaltungsorganisation bis zum Ausgang des 18. Jahrhunderts. Innsburck, 1884. U. a.

: Studien über die finanziellen Verhältnisse Österreichs unter Ferdinand I. MIÖG 4. Ergänzungs-Bd. 1893. Kaltenbaeck

: Zur Finanzgeschichte Österreichs unter Kaiser Leopold I. Austria, Österreichischer Universalkalender, 1851. H. Kretschmayr: Das deutsche Vicekanzleramt. AÖG 84, 1898. A. H. Loebl

: Der Sieg des Fürstenrechtes auf dem Gebiete der Finanzen vor dem 30—jährigen