Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

lesüllyedtek a jobbágyfalvak sorába, s mint ilyenek, a vármegyei községek közé olvadtak.

1

) Szász lakosai nem tudván a jobbágysorsba törődni, a hajdan virágzó városkák vagy elnéptelenedtek, vagy eltótosodtak. A szepesi szász egyetem az elzálogosított 13 városban élt tovább. Lublóval együtt 14, Gnézdával és Podolinnal pedig 16 városnak is nevezték, az egyetemnek azonban csak a 13 város volt tagja. A lengyel királyok nem szüntették meg a városok önkormányzatát, kiváltságaikat több ízben megerősítették. Kormányzatukkal egy helytartót, úgynevezett starosztát bíztak meg, aki Lublóban székelt és az ottani várnagy és katonaság segítségével behajtotta az adót és rendet tartott a városokban. Belügyeikbe, főleg igazságszolgáltatásukba azonban nem avatkozott, ezen a téren saját maguk intézhették ügyeiket. Némileg megváltozott a helyzet, amikor a grófi, majd hercegi rangra emelt Lubomirsky-család 1593-ban a helytartóságot, a starosztiát örök birtokul kapta, s ettől kezdve állandóan birtokában maradt. A Lubomirskyak nemcsak a városok szolgáltatásait növelték, egyre újabb és újabb adókat vetve ki rájuk, hanem az igazságszolgáltatásba is beavatkoztak, a törvényszéki tárgyalásokra biztosokat küldtek ki, s maguknak követelték az ítéletek jóváhagyásának jogát, A szász gróftól vagy ispántól hűségesküt kívántak, azaz familiárisukká igyekeztek tenni. Törekvéseiknek a városok több-kevesebb sikerrel álltak ellen.

2

) Az egyetem önkormányzatának élén a gróf vagy ispán (comes) állott. Évenkint választották az egyetem közgyűlésén, amelyen a hivatalban lévő és a régi, tehát összesen 26 városi bírón kívül a városok 100 képviselője, az úgynevezett Hundertleute vett részt. Az előző évi grófot újra megválaszthatták, általában 3—4 éven keresztül meg is választották. Az iglói Dirner Jónás pl. 1605—1606, 1609—1612, 1617—1620 és 1623—1624 viselte a grófi tisztséget. Ha a gróf hivatali évének letelte előtt meghalt, a tanács helyettesítésével a következő választásig megbízott valakit.

3

) A testületi elv erősen érvényesült az egyetem önkormányzatában. Két tanácsa is volt, a nagyobb (Grosse Botschaft vagy Hundertleute) és a kisebb (Kleine Botschaft vagy Grafenstul). Az előbbinek, mint neve is mutatja, száz tagja volt, akiket a lakosság számának megfelelő arányban a 13 város küldött ki. Élén a szószóló (Urtelmann vagy Vormund) állott, akit a grófhoz hasonlóan a közgyűlés választott. A kisebb tanácsnak a gróf elnöklete alatt a 13 bíró volt a tagja. A statútumokat a nagyobb tanács készítette, a kisebb megerősítette. Egyebekben a hatáskör megoszlását a két tanács között nem ismerjük. A szabad királyi városok analógiája alapján feltehetjük, hogy a nagyobb tanács a szószólóval elsősorban a gazdasági kérdésekben határozott, továbbá ellenőrizte a kisebb tanácsot, amelynek viszont az igazságszolgáltatás volt legfőbb feladata. Az egyetem jegyzőkönyvét,, az úgynevezett Landbuchot, amelybe a statútumokat, az ítéleteket és egyéb fontos iratok szövegét feljegyezték, a XVI. században még maga a gróf, vagy valamelyik bíró vezette, a XVII. Weber Samu: Ötödik municipium a Szepességen. Századok, 1900. a

) A helytartók névsorát 1. Wagner Károly : Analecta Scepusii. III. k. Pozsony és Kassa, 1778. L. továbbá Bal Jeromos: A 13 szepesi város lengyel főnökei, illetőleg birtokosai. Közlemények Szepes vármegye múltjából. III. 1911. 3

) A grófok névsorát 1. Wagner Károly i. m., továbbá Fdbry Béla: Igazságszolgáltatás' az elzálogosított 13 szepesi városban. Közlemények Szepes vármegye múltjából. IV. 1912.