Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

érni. Ungvárott pl., amelynek földesurai a XVI. század végén a homonnaí Drugethek voltak, ebben az időben a városi tanácsot önállóan választották, s a főbíró bizonyos ügyekben végérvényesen ítélkezett, másokat viszont az úriszék elé lehetett fellebbezni. A városi igazgatást szabályozó 1593. évi rendtartást a tanács készítette, a földesurak csak megerősítették. E rendtartás kimondotta, hogy »minden úr résziről való embernek parancsolhasson a főbíró«, azaz a földesúr emberei is a városi bíró illetékessége alá tartoztak.

1

) Munkács város 1670 körüli rendtartását már a földesúr, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, Báthory Zsófia adta ki. Kitűnik belőle, hogy Munkácson akkor egymással párhuzamosan hárman gyakorolták a hatalmat: a polgárság főbírája, a nemesség hadnagya és a földesúr udvari hadnagya. »Az bíró a nemesség hadnagyával és udvari hadnagyunkkal egyetértsenek és az vigyáztatásban szorgalmatosok legyenek« — rendelte Báthory Zsófia. Munkács katonai fontossága indokolja a feltevést, hogy a földesúri udvari hadnagy elsősorban a védelmi berendezést és a hadi szolgálatot irányította, az igazságszolgáltatásba és a közigazgatásba legfeljebb annyiban avatkozott, amennyiben a katonai érdekek megkívánták. Erre mutat, hogy a városban lakó földesúri alkalmazottak is a nemesség hadnagyának voltak alárendelve, »kitűl — mondta a rendtartás — mindnyájan az egész nemesség, valakiknek az városon vagyon lakások, függjön, ebbűl ki nem vévén szolgáinkat is, az kik tudniillik városunkban telepedtek és ottan vagyon lakások.«

2

) Gyöngyös földesurai a város élére felügyelőket (inspectorokat) állítottak, az 1659. évi rendtartást ezek készítették és a földesurak hagyták jóvá. Az elöljárókat a város választotta.

3

) Beczkó városának nemes közbirtokos urai két felügyelőt bíztak meg az igazgatással, akik viszont egy-egy személyt jelöltek ki a nemesek és a polgárok közül. »Ezeknek — így hangzott a közbirtokosság által 1634-ben kiadott rendtartás — teljes hatalmok légyen mindenféle közönséges és szükséges dolgoknak eligazításában, az két inspector atyánkfiainak segítsége által is, és kiktűl nemcsak az városlakosok függjenek, de az városban lévő bírák is és hadnagyok.« A bírót és a többi tisztviselőt ugyan nem a földesúri felügyelők nevezték ki, hanem a város választotta, hatalmuk azonban a földesúri felügyelők által kijelölt személyekével szemben aligha érvényesült, amit mutat, hogy a városi jövedelmeket a földesúri felügyelők által kijelölt polgári személy kezelte, s a bizottságnak, amely előtt működéséről számot adott, nemesi és polgári tagjait ugyancsak az inspectorok nevezték ki. Hasonló volt a helyzet a szintén trencsénmegyei Ujhely városában, azzal a különbséggel, hogy a városi jövedelmeket itt a város kamarásai kezelték.

4

) Vármegyei főhatóság. A mezővárosok vagy vásárhelyek szoros kapcsolatából a földesúri hatalommal, amit a felsorolt példák igazolnak, következett, hogy közvetve a földesurak fölöttes hatóságának, a vármegyének is alá voltak rendelve. *) Ungvár városának 1593. évi szabályzata. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896. 102. 1. *) Munkács város 1670 körüli rendtartása. U. o. 1898. 594. 1. 8

) Gyöngyös város 1659-i rendtartása. U. o. 1897. 473. I. *) Beczkó város 1634-i rendtartása. U. o. 1898. 269. és 360. 1.