Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

követték. A vármegyei ügyintézés kérdése szorosan összefügg az írásbeliség térfoglalásával. A szóbeli ügyintézés ugyan valószínűleg még az egész XVI. és XVII. századon át, sőt jóval később is, jelentős szerepet játszott a vármegyei közigazgatásban, az ügymenet egyes fázisait azonban, fokozatosan többet és többet, s egyre részletesebben, írásban is megörökítették, s ezeket az írásos emlékeket a megye levelesládájában, majd levéltárában meg is őrizték. Ezeknek a megyei levelesládáknak és levéltáraknak, amelyeknek jelentékeny része a megyében vezető szerepet játszó birtokos családok iratai között található, vizsgálata alapján lehet majd megállapítani, hogy honnan és mikortól kezdve, valamint milyen ügyekben érkeztek a megyéhez vagy annak egyes szerveihez és tisztviselőihez írásbeli beadványok (rendeletek, átiratok, jelentések, folyamodványok stb.), azokat hogyan tárgyalták és kezelték (iktatták, kivonatolták, lajstromozták, őrizték stb.); általában milyen útat tettek meg a beadványok, mind az írás-, mind pedig a szóbeliek, amíg megérkezésüktől kezdve végleges elintézést nyertek. Ugyanilyen részletességgel kell majd megvizsgálni a megyei kiadványokat, azok fogalmazatait, s minden iratfajtát (jegyzőkönyvet, tisztviselői jelentést, számadást stb.), amely az ügyintézés során keletkezett, nem hagyva figyelmen kívül az ügymenetnek azokat a mozzanatait sem, amelyekről semmiféle írásbeli feljegyzés sem készült. Az eddigi kutatás csak a megyei kiadványok hitelét biztosító pecsételést méltatta figyelemre. Egyes megyék a XVI. század második felétől kezdve már külön vármegyei pecséttel erősítették meg kiadványaikat,

1

) de még a XVII. században is gyakori volt az a korábban általános szokás, hogy a vezető tisztviselők, fő- és alispánok, szolgabírák, jegyzők, saját pecséteiket használták hivatalos működésük közben is. Az újkori diplomatika, az irattan, ha a vármegyei iratfajokat, s általában az újkori közigazgatás írásbeli termését ugyanolyan módszeres vizsgálatnak veti majd alá, mint az oklevéltan tette a középkor írásos emlékeivel, az újkori közigazgatástörténelmet éppolyan értékes eredményekkel gazdagíthatja, mint amilyeneket a középkori kormányzás és közigazgatás történetére vonatkozólag az oklevéltani értekezéseknek köszönhetünk.

2

) x

) Az 1550:62. t.-c. mondta ki, hogy minden megyének legyen pecsétje, amit a király adományoz és a megyei tisztviselők őriznek. A megyei kiadványokat a megye pecsétjével pecsételjék meg és a megyei tisztviselők írják alá. Korábban á kiadványokat nem írták alá, csak megpecsételték. Ez azonban később is előfordult. 2

) A vármegyék történetére vonatkozó általános jellegű munkák közül a fenteikben már idézetteken kívül említésre méltók: Kollár Ádám Ferenc: Históriáé iurisque publici regni Hungáriáé amoenitates. Bécs, 1783. Windisch: Der Erb-Obergespan, comes perpetuus comitatus. Neues Ung. Magazin. Pozsony, 1791. U. a.: Der Obergespan, itzt supremus comes comitatus. U. o. Kovachich Márton György : Notitia diplomática veteris constitutionis comitatuum. Bécs, 1814. Náray Antal: Értekezés a főispán bírói hatalmáról. Pest, 1823. Gyurikovits György : A megyei tisztviselők, főképen szolgabírák választása hajdankorban. Tudományos Gyűjtemény, VII. 1841. Fejér György: De comitatibus regni Hungáriáé. Buda, 1843. Palugyay Imre : Megyerendszer hajdan és most. 4 k. Pest, 1844—48. Török János: Magyar életkérdések. Pest, 1852. Botka ^Tivadar : Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Magyar Akadémiai Értesítő. Új folyam. A phil. oszt. közlönye. II. 1860. U. a.: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle, 1865—66. Kassay Adolf: A szolgabírák és a megyei esküdtek hatásköre és teendői. Pest, 1866. Horváth Mihály : A vármegyék szereplése nemzetünk életében. Pest, 1868. Csutorás László : A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése és politikai jelentősége. Magyar Igazságügy, 1888—89. Nagy László : A vármegyéről. Nagykároly, 1900. Somogyi Zsigmond : Magyarország főispánjainak története. Bp. 1902. Steiner Gyula : A vármegyei közigazgatás múltja, jelene és jövője. Nyitra, 1908. Ereky István: Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. Bp. 1908. U. a.: A magyar helyhatósági