Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Ugyanebben az évben még két rendkívüli adót szavazott meg az országgyűlés, az egyiket a török részére pénzben, a másikat az országon átvonuló tatár hadak ellátására természetben. A pénzbeli adót úgy teremtették elő, hogy a rendek önmagukra fejenkint és névszerint kölcsönt vetettek ki, aminek törlesztésére kapunkint 18 forintos adót szántak. Mind a kölcsönnek, mind az adónak kezelésével Alvinczy Péter ítélőmestert bízták meg. A tatárok vezetésére pedig Kabos Gábor személyében biztost (commissarius) választottak, támogatására az ország minden részéből segítő társakat rendelve. A tartományi biztosság nagyjövőjű hivatalának első nyomaival ekkor találkozunk Erdélyben először. 1 ) Gabonaadót olykor az ország szükségére, az erdélyi katonaság élelmezésére is megajánlottak a rendek. A megyék és a székek ezt az adót a várakba és a városokba tartoztak szállítani, tőlük az ottani tisztviselők vették át és használták fel, s a fejedelemnek számoltak el róla. 2 ) 1687-ben a városok, ahol a gabonaadót átvették, erre a feladatra külön pénztárnokokat tartoztak választani. A magyar megyékből az országgyűlés jelölt ki 2—2 embert ennek az adónak a behajtására. A székelyek és a szászok maguk választották az adókezelőket. 3 ) Kísérleteket tett az országgyűlés a megyei adókezelő szervezet támogatására is. 1687-ben minden megyébe egy-egy hiteles embert küldött annak a megállapítására, vájjon a tisztviselőkben vagy az adózókban van^ a hiba? Felhatalmazta őket egyben arra is, hogy a hátralékokat megyei segítséggel azonnal behajtsák. 4 ) A megyei segítség azonban kevésnek bizonyult. A következő évben már 2—2 végrehajtót (executor) küldtek ki a rendek minden egyes megyébe, katonai brachiumot bocsátva rendelkezésükre. 5 ) Nem csodálkozhatunk rajta, ha a nép csak katonai végrehajtóknak fizetett,| hiszen az adók száma egyre szaporodott, összege egyre növekedett. 1688-ban az országgyűlés 6 főpénztárnokot választott, ezek közül 3 csak azzal foglalkozott, hogy a nagyszebeni görög kereskedőtársaság szakembereivel a különféle pénznemek értékét állapította meg. 6 ) Az 1680-as évek végén Erdélyben megjelent a német katonaság, aminek következtében a pénzbeli adót is emelni kellett, de még súlyosabb terhet jelentett a katonaság ellátása, amire egyre több természetbeni szolgáltatást kellett kivetni. Búzaadó, zabadó, széna- és szalmaadó, szekéradó sűrű egymásutánban követte egymást. Az adózásnak ez az új, természetbeni módja az adóigazgatás szervezetére is éreztette hatását s a biztosi hivatal kialakulására vezetett. Az 1688 márciusában megszavazott búzaadó központi kezelésével az országgyűlés még 6 főpénztárnokot bízott meg, akik közül 3 Déván, 3 pedig Kolozsvárott működött. 7 ) Ugyanennek az évnek májusában 500 hatökrös szekeret kívánt Caraffa generális, minden szekeret 2—2 béres hajtott. Az országgyűlés ezt a terhet is adó formájában vetette ki. Kezelését azonban nem pénztárnokra, hanem biztosokokra bízta. A biztosi szervezet élére mint ' J ) U. o. 107—111. i. 2 ) U. o. 369—371. 1. 3 ) E. O. E. XIX. k. 110—111. 1. 4 ) U. o. 108. I. 5 ) U. o. 321. 1. e ) U. 0.314—315. 1. 7 ) U. o. 341—342. I.
