Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
írást adtak és kértek. Számadásukban, amelyet az adószedőkhöz hasonlóan készítettek és szereltek fel, minden megyéről külön rovatot vezettek. Utasításukat ugyan az udvari kamara állította ki, közvetlen fölöttesük azonban a magyar kamara volt, kétes esetekben hozzá fordultak tanácsért és irányításért, a befolyt összegeket és számadásukat ide terjesztették be. 1 ) 1578-ban nem az uralkodó, hanem a rendek jelöltek ki a három országrész számára egy-egy perceptort, akiket az illető országrész főkapitánya és megyéi választottak. Az ingyen munkákat az alispán vetette ki, ő szedte be a váltságpénzt, amit a perceptorhoz juttatott, aki azt a főkapitány utasítása szerint használta fel, s az alispánok, valamint a király embere (valamelyik magyar kamarai tanácsos) előtt számolt el róla. 2 ) 1609-ben az országgyűlés egészen a nádorra bizta az ingyen munkák ügyét. A nádor küldte ki a perceptorokat, akik neki és a megyéknek számoltak el. 3 ) 1635-ben a megyék külön biztosokat választottak az ingyen munkák ügyének intézésére. 4 ) Közben pedig vissza-visszatértek az eredeti gyakorlathoz, amely a megyei szervezet és a végvári kapitányok közös munkájc'n alapult. Az ingyen munka kezelése körül tehát éppen olyan változatosságot figyelhettünk meg, mint amilyet a hadiadónál tapasztaltunk. A végvári rendszer felbomlása után természetesen nem volt többé szükség ingyen munkára sem. Accisa. A fogyasztási adót (accisa) az 1672. május 25-én kiadott nyilt parancs vezette be. 5 ) Hadiadó jellege volt, az egész accisa-jövedelmet az országban állomásozó katonaság fizetésére fordították. Hasonló rendeltetésű adó a repartitio, szintén a hadsereg fenntartására szolgált, alapja azonban nem a fogyasztás volt, hanem a régi hadiadóhoz hasonlóan a jobbágyság vagyona. Mindkét adóról nagyon keveset tudunk. A repartitio bevezetésének pontos idejét sem ismerjük. Azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor tértek át az új adórendszerre, amely azután egészen a rendi korszak végéig változatlan maradt. Annyit megállapíthatunk, hogy a repartitiot a megyékre vetették ki, valószínűleg a kamara és a katonai hatóságok közösen, a megyei adószedők hajtották be és a kamara ú.. n. hadipénztárába fizették be. Elszámolással valószínűleg a megyei közgyűlésnek tartoztak. Kezelésének bővebb ismertetése tehát a megyei közigazgatás történetének keretébe tartozik. 6 ) Ezzel szemben az accisát csak a városi lakosság fizette. A rendelkezésünkre álló adatok szerint csak az 1670-es években és csak a magyar (pozsonyi) kamara területén. Hogy vájjon később és a szepesi kamara alá !) A két utasítás Orsz. Lvt. Kam. lvt. Libri Instr. I., 250. és VII., 19. alatt található. 3 ) 1578:30., 31., 32. t.-c. 3 ) 1609: 61. t.-c. *) 1635 : 92. t.-c. 5 ) Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Századok, 1904., 122. Sajnos sem az accisával, sem a repartitióval nem foglalkozik, mindkettőt csak említi. Cikkéből úgy tűnik ki, mintha az accisát a repartitio helyett hozták volna be, holott 1672. után, az accisával egyidőben repartitiot is szedtek. 6 ) Arra van példa, hogy a megye területén fekvő kincstári birtokon vagy magánföldesúri uradalomban nem a megyei adószedő, hanem a földesúri tisztek hajtották be a repartitiot s vitték be a hadipénztárba.