Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
vám összegét. Ezeket az adatokat ugyanígy a vámcédulákon (schaedae regiae) is feltüntették, amelyeket mindketten aláírtak. Ha valamelyikük távol volt, a másik az aláíráskor neve után ezt a körülményt is megemlítette. Távollétükben helyettest tartoztak állítani, aki vezette a naplót. Az utasítások szigorúan tiltották, hogy egymás naplóját lemásolják, mert így, mondották, semmi értelme sem lenne az ellenőri állásnak. Minden negyedév végén lezárták a naplókat, új füzetet nyitottak, s hozzáfogtak a számadás (ratio) elkészítéséhez, amelyet a naplóval együtt 10 napon belül a kamara elé kellett terjeszteniök. Ugyancsak negyedévenkint küldték be a kamara pénztárába a befolyt jövedelmet. Csak törvényes és jó pénzt fogadhattak el, amit azonnal beszolgáltattak, kölcsön nem adhatták, nem kereskedhettek vele. A vámot a kereskedőknek csak saját felelősségükre hitelezhették. Szolgálóikról nem is tettek említést az 1555-i utasítások, amelyek egyebekben is sokkal szűkszavúbbak és kevésbbé pontosak, mint a korábbiak. 1 ) Valószínű, hogy továbbra is maguk választották ki és fizették őket. Egy 1555-i kimutatás szerint minden lovas után havi 4 forintot kaptak, s az egyes hivatalok a következő lovasokat tartották: 2 ) Nagyszombat: Trencsén : a harmincados 4 a harmincados 3 az ellenőr 3 az ellenőr 2 Szempc: Iilava: a harmincados 5 a harmincados 2 az ellenőr 3 az ellenőr 1 Szakolca : Puhó : a harmincados 5 a harmincados 3 az ellenőr 5 az ellenőr 2 Varbó : Zsolna : a harmincados 4 a harmincados 3: az ellenőr 3 az ellenőr , 2 Űjhely : Turdossin : a harmincados 5 a harmincados & az ellenőr 3 az ellenőr s 3 Sellye : a harmincados 5 az ellenőr 3 Összesen 72 A harmincadfelügyelőség megszüntetése kezdetben károsan éreztette hatását. A harmincadosok azt gondolták, hogy a kamara nem fogja működésüket pontosan ellenőrizni, s ebben bízva, súlyosnáí-súlyosabb visszaéléseket követtek el. Bűnük azonban nem maradt titokban, 1560-ban a király négytagú bizottságot küldött ki a harmincadügy megvizsgálására. A bizottságban az udvari kamara elnöke, a magyar kamara elnöke és két tanácsosa foglalt helyet, ez is mutatja, hogy az uralkodó milyen nagy fontosságot tulajdonított a kérdés rendezésének. A harmincadosokat kicserélték, sokat .közülük fogságba vetettek. 3 ) A magyar kamara részére 1561-ben új *) Egykorú másolatukat 1. Orsz. Lvt. Kam. lvt. Instr. Fasc. 15. 2 ) Acsády i. m. 270. 1. A közölt kimutatás szerint a tisztviselők lakbért is kaptak. 3 ) Az 1560-i vizsgálattal Acsádyn kívül Takáis Sándor is foglalkozott, (A harmincadosok elleni vizsgálat 1560-ban, M. Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899., 247—257.1.) a fejlődést azonban félreismeri, amikor »a harmincadok történetében az első fordulópontnak« tekinti. Acsády (i. m. 138.1.) is félremagyarázza a bizottságnak azt az indítványát, hogy a harmincadfelügyelői tisztséget állítsák újra vissza és ruházzák a morvaországi handsgrafra. Ebből nem következik, hogy ezzel »az egész magyar harmincadügy idegen kézbe került vo!na«, hogy az összes harmincadhivatalokat ki akarták venni a magyar kamara hatósága alól.
