Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
roller of the Household) még szorosan a királyi tanács szervezetébe tartoztak. Természetes következménye volt ez annak a körülménynek, hogy az uralkodó magángazdasága és az államháztartás még nem vált el egymástól. Az újkori fejlődés szempontjából azonban legnagyobb jelentősége egy új intézmény, a királyi titkárság (King's Secretary) megjelenésének volt a királyi tanácsban. A királyi titkárok, akiket az uralkodókhoz közvetlen kapcsolat fűzött, intézték mindazokat az ügyeket, amelyek az államhatalom egyre szélesebb körű kiterjesztésével kapcsolatban mint kormányzati feladatok felmerültek, s amelyeket a hagyomány nem utalt egyik régebbi hatóság hatáskörébe sem. Tisztségük idővel hivatallá bővült, a modern minisztériumok, mint mai napig is megtartott nevük mutatja, Angliában a királyi titkárságokból alakultak ki. Érdekes, hogy a titkári hivatal Magyarországon Hunyadi Mátyás királyi kancelláriájában hasonló körülmények között egyidőben tűnt fel, mint a Tudorok országában, további sorsát azonban a Mohács után megváltozott viszonyok más irányba terelték. Az osztrák fejlődés. Német területen később érkezett a fejlődés az Angliában elért fokra, mégpedig francia hatás eredményeképen. Az újkori hivatalszervezetet a Habsburg-tartományokban I. Miksa császár építette ki és ezt a szervezetet vették azután mintául az összes német tartományok, sőt I. Ferdinánd trónrakerültével Magyarország uralkodója is. Miksa a francia példát Burgundiában ismerte meg, amely tartomány feleségével, Burgundi Máriával került birtokába. Burgundia és Flandria közigazgatását Merész Fülöp és utódai: Jó Fülöp és Merész Károly a XIV. és XV. században francia mintára szervezték meg, úgyhogy Miksa új tartományában közvetlenül tapasztalhatta az újkori kormányzat előnyeit a középkori rendi igazgatással szemben. De ha nincs is okunk tagadni a burgundi recepciót, mint ahogyan a francia eredetű németalföldi hivatalszervezet közvetlen hatását az osztrákra hosszú időn keresztül kétségbevonták, azt sem szabad feltételeznünk, hogy I. Miksa egészen új intézményeket honosított meg, először Tirolban, majd a többi Habsburg-tartományban. Ezeken a területeken ugyanaz a belső fejlődés ment végbe, bár lassúbb ütemben, mint a nyugati országokban és a kétségtelenül nagy szervezői tehetséggel megáldott Habsburg uralkodó csak a belső szükségletek időszerű kielégítésének megfelelő formáit teremtette meg, amikor a belső egységét már korábban elvesztett fejedelmi tanácsból, az államügyek természetes tagozódásának megfelelően és egyúttal a burgundi területen megismert francia szervek nyújtotta tanulságot értékesítve új központi hivatalokat állított fel. 1 ) *) I. Miksa reformjaira és a burgundi recepció kérdésében lefolyt polémiára, amelynek egyébként a közigazgatástőrténelem általános elvi szempontból igen sokat köszönhet, I. a következő munkákat: S. Adler i. m. Eduard Rosenthal : Die Behördenorganisation Kaiser Ferdinands I. als Vorbild der Verwaltungsorganisation in den deutschen Territorien, Archiv für österreichische Geschichte, 69. Bd., 1887. U. a. : Zur Geschichte der burgundischen Zentralbehörden, VierteIjahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 9. Bd., 1911. A. Bachmann: Die Behördenorganisation Kaiser Maximilians I. Neue Jahrbücher für das klassische Altertum. V. 1900. Andreas Walther: Die burgundischen Zentralbehörden unter Maximilian I. und Karl V., Leipzig, 1909. U. a. : Die Ursprünge der deutschen Behördenorganisation im Zeitalter Maximilians I., Stuttgart, 1913. Felix Rachfahl: Die niederländische Verwaltung des 15—16. Jahrhunderts und ihr Einfluss auf die Verwaltungsreformen Maximilians I. in Österreich und in Deutschland, Historische Zeitschrift, 110. Bd., 1913. U. a. : Der Ursprung der monarchischen Behördenorganisation Deutschlands in der Neuzeit, Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik,
