Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

hozzájárulásával küldjön ki valakit a magánosok által bányászott ércből a királynak járó rész (urbura) beszedésére (collector urburarum),

1

) s negyedévenkint, esetleg 4 vagy 5 hónaponkint számoltassa el. Sót a tokaji sókamara szállított a felsőmagyarországi városokba, ahol az igazgatóság által megbízott kereskedők hozták forgalomba, akik ugyancsak számadással tartoztak. A koronára háramlott jószágok (bona) tisztviselőit (officiales) szintén az igazgatóság jelölte, ellenőrizte és év végén elszámoltatta. Feladatai közé tartozott továbbá a kassai lovas és gyalogos katonaság számbavétele és zsoldjának kifizetése. Előfordult végül, hogy a király vagy a kamara Thordát, mint biztost, kiküldte Máramarosba vagy Nagybányára, ilyenkor költségeit megtérítették.

2

) Thorda György és Pesthy Ferenc. A felsőmagyarországi igazgatóság további sorsát egyelőre nem ismerjük. Werner György nemsokára távozott, lehet, hogy a halál szólította el. 1557. április 1-én már Thorda Zsigmond vezette az igazgatóságot, aki mellé a magyar kamara Pesthy Ferencet rendelte coadiutornak. Pesthy utasítása csaknem szószerint megegyezik azzal, amit 1554-ben Thorda kapott. Az igazgatóság szervezetében nem történt változás, feladata, hatásköre és a magyar kamarához való viszonya is a* régi maradt. Pesthy fizetését évi 300, a pénztárosét 150, az írnokét pedig 100 forintban állapították meg.

3

) A szepesi kamara felállítása, 1567-i utasítása. Tíz évvel később a részben még középkori jellegű és teljesen a magyar kamarától függő igazgatóságot a Habsburg-birodalom országos hivatalainak mintájára testületi (kollegiális) újkori kamarává szervezték át és jelentékeny önállósággal ruházták fel. Az új kamara számára 1567. április 1-én kiadott királyi utasítás,

4

) amelyet az udvari kamara állított ki, felállítását azzal indokolta meg, hogy a felsőmagyarországi részeken, a Tiszán inneni és túli területeken, a királyi jövedelmek megszaporodtak, várak, uradalmak és jószágok kerültek a király kezére, a török ellen harcoló katonaság ellátása egyre több gondot okozott. A távoleső pozsonyi kamara elégtelennek bizonyult e vidék kormányzására, ezért az uralkodó úgy határozott, hogy azt egy második kamarára bízza. Székhelyét egyelőre nem határozta meg pontosan, hanem csak általánosságban a Szepességben jelölte meg. Szervezet. Ügyintézés. Szervezetének is csak kereteit állította fel. Vezetését az elnökre (praefectus) bízta, a melléje rendelt tanácsosok (consiliarii) számát később állapította meg. Meghagyta, hogy az elnök állandóan a kamara székhelyén tartózkodjék és onnan csak a király engedélyével távozhassék. Valószínű azonban, hogy ezt a rendelkezést nem vették szigorúan, hiszen pl. a püspökr

) Az utasítás szerint Duk Sebestyén volt az utolsó urburaszedő az 1550-es évek elején. a

) Az utasítás több másolatban maradt korunkra. Orsz. Lvt. Kamarai lvt. Libri fnstructionum, I. 71., IV., 157., XI., 49. 3

) Ez az utasítás, amelyet ideiglenesen, amíg a királyit ki nem állították, a magyar kamara elnöke és négy tanácsosa írt alá és pecsételt meg, eredetiben is fennmaradt. Orsz. Lvt. Kamarai lvt. Libri Instructionum, V., 101. *) Eredetije Orsz. Lvt. Kam. lvt. Instr. Fasc. 7.