Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

Elnök (praefectus, praeses) Alelnök (vicepraefectus) Tanácsos (consiliarius) Titkár (secretarius) Altitkár (vicesecretarius) Lajstromozó (registrator) Lajstromozó segéde (adiunctus registratoris) Fogalmazó (concipista) Pénztáros (perceptor) Ellenőr ... (contrascriba, contralor) Számadásmester (magister rationum) Alszámadásmester (vicemagister rationum) Számadásmester segéde (coadjutor magistri rationum) írnok, esküdt jegyző (scriba, iuratus nótárius) 1. Irodai (cancellista) 2. Számvevői (officinista) a) latin b) német Futár (posta, cursor, eques, veredarius) Kapus (ianitor) Fűtő (calefactor) Összesen 4 1 ¡15 26;23 2826 1 1 38 A pénztári és ellenőri munkával párhuzamosan növekedett a szorosabb értelemben vett igazgatási feladat, azaz a tanács munkája is. A titkár mellé szintén segédeket, altitkárokat (vicesecretarius), fogalmazókat (concipista) rendeltek, olykor két titkárt bíztak meg az iroda (cancellaria) és az irattár (registratura) vezetésével. Fokozatosan emelkedett az irodai Írnokok (scribae, iurati notarii cancellariae, cancellistae) száma is. Az irattárban már 1549 óta külön lajstromozó (registrator) készítette a segédkönyveket és rendezte az iratokat. Külön kiadói állást azonban a XVI. és XVII. században nem szerveztek, a kiadói teendőket ugyancsak a titkárok látták el. A kamara házának, amelyet eleinte béreltek, majd a kincstár részére megvásároltak, külön kapusa (ianitor) és fűtője (calefactor) volt, ez utóbbit