C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
1428
54 1428. január 1. —január 2. ei Mewesyn 3 de Frona, cuius pecunie plenipotentem fecit discretum lacobum Hecht postulandi, exigendi, committandi etc. ac si predictus Nicolaus propria astaret in persona. Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város It. 77. (DF 250507.) fol. 41b., 3. bejegyzés. 1 Arab számmal. 2 A szóban előforduló kis „e” betűvel álló „o” betűt „ö” betűnek írtuk át. 3 Előtte kihúzva: Mewes que. * Jan. 1. Bártfa város 1428. évi kiadásai. - Iványi: Bártfa 33/188. sz. - A jegyzék pontosabb keltezése: dec. 22. Lásd 1363. 5 (Jan. 1. u.)1 Zs. levele Vitold litván nagyfejedelemhez. Előző Vitoldhoz küldött (jan. 1-jei) levelét (1) követően Csehországból érkező híveitől értesült az ottani husziták között terjedő híresztelésről, hogy egyrészt Vitold és IL Ulászló lengyel király leveleket küldtek nekik a fogságba vetett Korybut Zsigmond litván herceg szabadon engedése érdekében, másrészt úgy döntöttek, hogy hadsereget küldenek Sziléziába. E híreszteléseknek ugyan ő maga nem ad hitelt, de azért kéri, hogy Vitold biztosítsa arról, hogy ezek valóban hamisak. A további dolgokat, amelyeket Zs. Vitolddal tudatni kíván, a nevében (Lçczycki) Péter fogja elmondani, szavainak adjon hitelt. - Archiv f. őst. Gesch. 45. (1871) 517. (Keltezetlen másolat, Liber cancellariae Stanislai Ciolek, fol. 93a-b.) - Palackÿ: Urkundliche Beiträge I. 583. (Uo.) - Altmann IL 7012. sz. (Uo., mindkettő alapján.) - Mon. Pol. VI. 788., reg., a jan. 1-jei tétellel összevonva, a követ nevének azonosításával. (Uo.) - Mon. Pol. XL 180/1550. sz., reg. (Uo., előbbiek alapján.) 1 Zs. jan. 1-jei levelénél (1) nem sokkal későbbi, mivel mindkettőt ugyanazzal a követtel küldte el, de mindenképpen Vitold 1428. jan. 25-i válaszlevele (94) előtti. 6 Jan. 2. (in Kowinio, 2. die circumcis.) Zs. (Borhi) Benedek (fehérvári kanonok) hűséges szolgálataiért quandam possessionem habitatoribus destitutam Noe vocatam in comitatu Albensi sitam, aput quorundam manus tamquam iurium suorum regalium celatores sub taciturnitatis silentio, ut dictum fuisset, habitam, ad manus suas regias devolutam, simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis et signanter curia lapidea in facie eiusdem constructa, a mondott Benedeknek meg általa carnalis testvéreinek: Miklósnak, Györgynek és Mihálynak, továbbá patruelis testvérének, Sebestyén fiának: Lőrincnek, valamint sororius-ának, Zatha-i Nagy Balázsnak meg azok örököseinek és utódainak adományozza újadomány címén örök joggal és visszavonhatatlan birtoklásra, salvo iure alieno. Tartalmilag átírta Bátori István országbíró 1435. dec. 4-i oklevelében, amely szerint sub secreto suo sigillo kelt az oklevél, ezt 1) a fehérvári keresztesek konventje 1435. dec. 31-én (DL 640. - NRA 602-23.) és 2) Zs. 1436. márc. 8-i oklevelében (DL 641. - Uo. 605-22.) írta át. - Zs. oklevelének nagy részét idézi Kertész: A székesfehérvári káptalan birtokai 182. 267. jegyzet.