C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)

1428

540 1428. keltezetlen oklevelek nélkül. (Pozsony város lt.) - A levél pontosabb kelte: 1429-1433 között. (Pozsony város lt., Pozsony város tanácsa, Középkori oklevelek és levelek 1177. [régi: 2259.] - DF 240882.) 1449 (1428. nov., Pozsony) Zsófia özvegy cseh királyné német nyelvű végrendelete. Említi benne, hogy Zs. adósa 3000 aranyforinttal, amelyről adóslevelet is állított ki. Végrendelete végrehaj­tóinak testvéreit, Ernő és Vilmos bajor hercegeket jelöli ki azzal, hogy szerezzék meg Zs. jó­váhagyását is. Elismeri, hogy adósa Caplerin-nek1 és gyermekeinek 850 (neunthalbhundert) aranyforinttal, amelyet a végrendeletben felsorolt javaiból kell törleszteni nekik. - Rerum Boicarum IE 211-212. (Regisztrummásolat Michael Arodenius bajor királyi levéltáros máso­lati kötetében „Ex registratura summaria Arodeniana p. 770.” [jelenleg felthetően a BHStA, Geheimes Hausarchiv állományában].) - Kopicková: Doplnující informace 134-135. (Rerum Boicarum II. alapján), uo. 123. a keltezés megállapításával. 1 Azaz Kapler Péter (Arch. 1301-1457. II. 123.) özvegye. * Filippo Maria Visconti milánói herceg levele (Szászi János) veszprémi püspökhöz. Tanácsát kéri a velenceiekkel folytatandó béketárgyalásokról. - Óváry 108/375. sz., kelet nélkül, 1428- ra helyezve. (Milánói lt.) - A levél helyesebb kelte: 1427. febr. 12. u. Lásd ZsO XIV. 152. sz. 1450 1428. jan.-jún. Jegyzékek Konrad von Weinsberg örökös birodalmi kama­rásnak (reichserbkammerer) a mostohafia, V. Erik szász-lauenburgi herceg birodalmi választófejedelmi kinevezése érdekében1 Magyarországra, Zs. udvarába megtett útjának kiadásairól, illetve saját és egyes szolgálattevői to­vábbi magyarországi utazásainak költségeiről, két füzetben (1. és 2.). A né­met nyelvű, összesen tíz regisztrum (1/A-E és 2/A-E) az útvonal állomá­sainak sorrendjében tartalmazza a kiadásokat illetve a Weinsbergtől egyes esetekben kapott bevételeket. A helyszíneken jellemzően a kíséret tagjai számára vásárolt bor, hús, tej, sajt, zöldség, gyümölcs, fűszer, a szakács szá­mára vett élelmiszer-alapanyagok, zsír, olaj, tojás, a szállásköltségek, gyer­tya, faggyú, tüzelő, a lovak számára vásárolt széna és zab, patkolásuk és istállóhasználat, a szolgák (knechtek) részére adott kisebb összegek, továbbá a révpénz, útikalauzok számára fizetett díjak, az út során vásárolt használati, ruházati cikkek, cipő, szőnyeg, nyereg, stb. fordulnak elő. Az összegek biro­dalmi területeken rajnai forintban, cseh garasban, valamint bécsi fontdénár­ban, a magyar szakaszon magyar forintban és dénárban vannak megadva. A jegyzékek tartalma alapján Konrad von Weinsberg és kísérete 1428. febr. 3-án indult Windsheim birodalmi városból Nürnbergen, Regensburgon, Passaun és Bécsen át Magyarországra. Bécstől a kíséret egy részének hajón való utazása adatolható, míg Weinsberg és a jegyzékekben meg nem neve­zett sáfára vagy számtartója a kíséret többi tagjával szárazföldi úton, Óváron, Győrön és Neszmélyen átjutott el Budára. Budán több napra megálltak (febr. 24-27.), majd Kecskeméten, Szegeden és Becskereken át Kevére utaztak. Két­heti itteni tartózkodás (márc. 8-23.) alatt Weinsberg Kévéről külön ellovagolt Tornovára, hogy Zs.-ot személyesen felkeresse. Kévéről nagyjából ugyana­zon az útvonalon visszatértek Budára, ahol a húsvétot töltötték. Weinsberg a

Next

/
Thumbnails
Contents