C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
1428
540 1428. keltezetlen oklevelek nélkül. (Pozsony város lt.) - A levél pontosabb kelte: 1429-1433 között. (Pozsony város lt., Pozsony város tanácsa, Középkori oklevelek és levelek 1177. [régi: 2259.] - DF 240882.) 1449 (1428. nov., Pozsony) Zsófia özvegy cseh királyné német nyelvű végrendelete. Említi benne, hogy Zs. adósa 3000 aranyforinttal, amelyről adóslevelet is állított ki. Végrendelete végrehajtóinak testvéreit, Ernő és Vilmos bajor hercegeket jelöli ki azzal, hogy szerezzék meg Zs. jóváhagyását is. Elismeri, hogy adósa Caplerin-nek1 és gyermekeinek 850 (neunthalbhundert) aranyforinttal, amelyet a végrendeletben felsorolt javaiból kell törleszteni nekik. - Rerum Boicarum IE 211-212. (Regisztrummásolat Michael Arodenius bajor királyi levéltáros másolati kötetében „Ex registratura summaria Arodeniana p. 770.” [jelenleg felthetően a BHStA, Geheimes Hausarchiv állományában].) - Kopicková: Doplnující informace 134-135. (Rerum Boicarum II. alapján), uo. 123. a keltezés megállapításával. 1 Azaz Kapler Péter (Arch. 1301-1457. II. 123.) özvegye. * Filippo Maria Visconti milánói herceg levele (Szászi János) veszprémi püspökhöz. Tanácsát kéri a velenceiekkel folytatandó béketárgyalásokról. - Óváry 108/375. sz., kelet nélkül, 1428- ra helyezve. (Milánói lt.) - A levél helyesebb kelte: 1427. febr. 12. u. Lásd ZsO XIV. 152. sz. 1450 1428. jan.-jún. Jegyzékek Konrad von Weinsberg örökös birodalmi kamarásnak (reichserbkammerer) a mostohafia, V. Erik szász-lauenburgi herceg birodalmi választófejedelmi kinevezése érdekében1 Magyarországra, Zs. udvarába megtett útjának kiadásairól, illetve saját és egyes szolgálattevői további magyarországi utazásainak költségeiről, két füzetben (1. és 2.). A német nyelvű, összesen tíz regisztrum (1/A-E és 2/A-E) az útvonal állomásainak sorrendjében tartalmazza a kiadásokat illetve a Weinsbergtől egyes esetekben kapott bevételeket. A helyszíneken jellemzően a kíséret tagjai számára vásárolt bor, hús, tej, sajt, zöldség, gyümölcs, fűszer, a szakács számára vett élelmiszer-alapanyagok, zsír, olaj, tojás, a szállásköltségek, gyertya, faggyú, tüzelő, a lovak számára vásárolt széna és zab, patkolásuk és istállóhasználat, a szolgák (knechtek) részére adott kisebb összegek, továbbá a révpénz, útikalauzok számára fizetett díjak, az út során vásárolt használati, ruházati cikkek, cipő, szőnyeg, nyereg, stb. fordulnak elő. Az összegek birodalmi területeken rajnai forintban, cseh garasban, valamint bécsi fontdénárban, a magyar szakaszon magyar forintban és dénárban vannak megadva. A jegyzékek tartalma alapján Konrad von Weinsberg és kísérete 1428. febr. 3-án indult Windsheim birodalmi városból Nürnbergen, Regensburgon, Passaun és Bécsen át Magyarországra. Bécstől a kíséret egy részének hajón való utazása adatolható, míg Weinsberg és a jegyzékekben meg nem nevezett sáfára vagy számtartója a kíséret többi tagjával szárazföldi úton, Óváron, Győrön és Neszmélyen átjutott el Budára. Budán több napra megálltak (febr. 24-27.), majd Kecskeméten, Szegeden és Becskereken át Kevére utaztak. Kétheti itteni tartózkodás (márc. 8-23.) alatt Weinsberg Kévéről külön ellovagolt Tornovára, hogy Zs.-ot személyesen felkeresse. Kévéről nagyjából ugyanazon az útvonalon visszatértek Budára, ahol a húsvétot töltötték. Weinsberg a