C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
1428
352 1428. július 26. —július 27. hogy ő Margit-nap előtti szerdán (júl. 7.) kimenve a megyébe mindenkitől, akitől kell és illik, a megyebeli emberektől, különösképpen a birtok szomszédaitól és határosaitól nyíltan és titkon vizsgálódva megtudta, hogy Posvaralia-i Márton özvegyének (nob.) familiárisai a panaszos egy jobbágyára - az asszony egyetértésével - fegyveresen rátörve a nála lévő lovakat po tentia mediante elvették, ezzel meg nem elégedve csatlósaikkal - szintén az asszony egyetértésével - a panaszos Posvaralia birtokon élő Lőrinc nevű jobbágyát házára törve megölték volna, ha el nem menekül. Papíron, a szöveg alatt négy gyűrűspecsét darabjaival. DL 11992. (NRA 833-6.) 861 Júl. 26. Sopron. Propst Pál, Anderlein veje tudtul adja, hogy Köphlein zsidó és utódai számára teljes mértékben lemond egy egynyolcad nagyságú szőlőjéről, azzal ők teljes mértékben rendelkezhetnek, ha Köphlein a Propsttal szemben fennálló, adóslevélbe foglalt követeléseket elengedi. Propst - saját pecsét híján - Székeles Péter (Gelusch Petrein} soproni polgármestert és Ernst Komád soproni városi jegyzőt kérte meg az oklevél megpecsételésére. - Magyar-zsidó okit. VIII. 49. (Stadtarchiv Wiener Neustadt, Urkunden, Serin. N, Nr. 95.) 862 Júl. 27. Keve város. Zs. Brassó városát és a Barcasági kerület mezővárosait különböző szabadságokban részesíti: 1) az erdőket, vizeket és halastavakat, a kivételek felsorolásával közösen szabadon használhatják; 2) a törési vámnál az Erdélyből ki-, illetve behozott áruik után nem kell vámot fizetniük, a harmincad fizetése megmarad régi kiváltságaik szerint; 3) bíráskodási kiváltság; 4) szabad plébánosválasztás; 5) az általuk hadseregük élére választott kapitányok bíráskodása; 6) a gyilkosságot elkövetővel szembeni eljárás; 7) felebbviteli fórumuk a királybíró után a hét szász szék. - A szöveg élén jobbról: Commissio propria domini regis. - Z-W. IV. 365., korábbi kiadások felsorolásával. (Két példányban: Brassó város levéltára, Privilegia et instrumenta publica 78. és 70-B - DF 246889. és DF 246878.) - Átírta „festő fia”: Miklós artium liberalium doctor, császári közjegyző és brassói jegyző 1514. febr. 15-i (Uo. 77-C. - DF 246888.) és az erdélyi káptalan 1514. ápr. 26-i (Uo. 77-B. - DF 246887.) oklevelében. Tartalmilag átírta Szentgyörgyi Péter gróf országbíró 1507. júl. 2-i oklevelében, amelyet átírt a kolozsmonostori konvent 1515. ápr. 10-én, ennek 1810. évi - hibás, 1426. évvel szereplő - másolata: Béldi cs., bodolai, Oklevelek 1. (DF 257907., pag. 29.) - Említése 18. századi másolatban: Toldalagi cs. lt. 66. (DF 257530.) - Rövid, 19. századi kivonata: Brassói Evangélikus Egyházközség lt., Diplomatarii Josephi Franz Trausch 76, 84-85. nr. 63. (DF 286709.) 863 Júl. 27. (25. die sab. p. visit.) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy Zs. jún. 3-i parancsa (646) értelmében Bwthka-i László fia: János királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, Mátyás frater dyaconus-t, akik visszatérve elmondták, hogy ők sarlós Boldogasszony ünnepe utáni szombaton (júl. 3.) kimentek a Zemplén megyei Felsewsenk birtokra, majd a királyi ember a szomszédok és határosok összehívása után ellentmondás nélkül bevezette abba Lezthemer-i János fiát: Imrét, feleségét: Margitot (nob.), fiát: Pált meg hajadon leányait: Zsófiát és Dorottyát (nob.), uterinus testvérét: Lászlót, fiát: Istvánt meg hajadon leányait: Katalint és Ilonát (nob.), valamint a mondott János fia: Márton fiát: Sebestyént és hajadon leányát:
