Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
62 1373. december 6.–december 7. zonysága mellett, Clus vármegyében vizsgálatot tartott, és a következőket állapította meg: Demeter erdélyi püspök Fenes-i várnagya: Gerend-i Miklós magister három évvel ezelőtt ősszel Petru és Dan fia: Nicolae kenézeket más Gurbo-i románokkal (Olachi) együtt éjnek idején az apát Baach nevű birtokának a határára küldte, és onnan egy jobbágyot a püspök Gurbo nevű birtokára hurcultatott, négy ökrét, szekerét elvéve tőle. Szeptember 29. körül (circa Mich. arch.) Bálint és Wtas-i (d) Miklós, a püspök Ture-i officialisai felfegyverzett cinkosaikkal az apát Egeres és Onthtelke nevű birtokainak a határain belül lévő erdőben megtámadták Bugartelke-i jobbágyainak az asszonyait és leányait, lovaikkal legázolták őket, egyeseket meztelenre vetkőztettek, más jobbágyokat összevertek, egyet közülük nyíllal halálosan megsebesítettek, disznóikat Tyre-be hajtották, és nyolc igen jó disznót nem is adtak vissza. Ezen kívül a nevezett officialisok Tyre-ben jogtalanul vámot kezdtek szedni, ami Demeter püspököt megelőzően sohasem volt szokásban. Itt az apát egyik jobbágyának a szekeréről egy hordó (tunella) bort erőszakkal elvettek, négy ökrét pedig a Gyalo-i püspöki udvarházba (curia) hajtatták. — Hátlapján, XVI. századi kéz írásával: De spoliatione cuiusdam iobagionis pertinentis ad monasterium. Eredeti, papíron, hátlapján mandorla alakú befüggesztett pecsét nyomával, a kolozsmonostori konvent mlt-ban, LXXVI/28 (DF 275192). Közlés: DocRomHist C, XIV. 431–433 (román fordításban is). Regeszta: KmLt 53. sz. — DocVal 250–251. 73. 1373. december 6. (in Nicolai conf.) Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy Blastelke-i István fia: Antal, minthogy fiúutódja nincsen, Blastelke és Poustelke birtokbeli részeinek a háromnegyedét (tres partes) átadta egyetlen leányának (filie sue unice): Ilonának, aki birtoktalan emberhez: Mihályhoz, Miklós magister Zonuk-i főesperes, erdélyi kanonok testvéréhez ment férjhez, azzal a kikötéssel, hogy ha később mégis fiú- vagy leánygyermeke születne, Ilona tartozzék azzal megosztozni. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 29711. — Másodpéldánya vízfoltos hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30711. Közlés: DocRomHist C, XIII. 849–850 (tévesen 1370. december 6-ra keltezve), XIV. 433–434 (mindkettő román fordításban is). Regeszta: Ub II. 413. 74. [1373. december 7.–1375. április 22. között] István [fia:] P éter magyar - és lengyel országi pápai adószedő (collector) elszámolásának erdélyi vonatkozásai: PÁPAI TIZEDBŐL BEFOLYT ÖSSZEGEK Erdélyi [egyházmegye]: Az erdélyi püspök saját nevében 850, klérusa nevében 1545 Ft-ot fizetett. Összesen: 2395 arany Ft. [ANNATÁK] Az V. Orbán pápa alatt és XI. Gergely pápaságának első két évében megürült [és eladományozott] javadalmak lajstromát az adószedő 1372 végén kapta kézhez a pápai kamarástól és kincstartótól: Esztergomi (Strigoniensis) egyházmegye: [1366]. március 12. (IV. Id. Martii, an. IV.): Brassói (de Corona) Nikolausnak a Brascho-i Nikolaus knini (Tiniensis) választott püspök felszentelésével megürült Brascho-i plébánia, és Brascho-i Peter [fia:] Nikolaus esz -
