Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1388.–1389. január 11. 373 Jazer Stephan özvegyétől: Styn asszonytól 64 arany Ft-ért megvásárolta az Enyedpatkaka vizén épült háromkerekű malmainak nyolcadrészét. (K. A.) Latin nyelvű kivonat a pálos rend okleveleinek Gyöngyösi Gergely rendfőnök (1520–1522) által összeállított jegyzékében: Inventarium (DF 286489), pag. 54. Regeszta: DocArtPaul I. 179. 992. 1388. Az erdélyi (AlbTr) káptalan átírja a nagyenyedi esküdtek 1388. évi oklevelét (991. sz.). (K. A.) Latin nyelvű kivonat a pálos rend okleveleinek Gyöngyösi Gergely rendfőnök (1520–1522) által összeállított jegyzékében: Inventarium (DF 286489), pag. 54. Regeszta: DocArtPaul I. 179. *[1388–1397.] Gergely Verissa-i érsek és püspöktársai búcsúengedélye (KmLt 63. sz.) valójában [1348. február 11.–1349. január 28. között] kelt (CDTrans III. 441. sz.). 993. [1388–1400] [Kolozsv

ár város ta

nácsa bizonyítja, hogy] Hartman (d) Stephant, aki

Waymor (d) Thomas esküdtpolgár

házában hímtagját elővéve (extracto membro pudibundo), többek jelenlétében szemérmetlenül szidalmazta a házigazdát és más esküdteket,

majd Szűz Mária nevével káromkodva (dicendoque matrem omnium nostrum, quod nos scribere non licet) kardot rántott rá, Cristanus plébános és mások közbenjárására bocsánatban részesíti azzal a feltétellel, hogy visszaesése esetén büntetése végrehajtandó. (K. A.)

Bejegyzés Kolozsvár város 1380. március 15-én elkezdett (vö. 525. sz.) városkönyvében, DL 42145, pag. 1

v. Keltezése az előtte és utána következő bejegyzések dátumán alapszik. Megjegyzendő, hogy a források 1404–

1416 között említik Cristanus plébánost (Ub III. 318, 322, 324, 326, 447-448, 593, 660, IV. 19), de elődeit 1385-ig visszamenőleg nem ismerjük. 994. 1389. január 6. (Bude, in Epiph. Dom.) Zsigmond király bizonyítja, hogy a főpapok, bárók és az előkelő nemesek (proceres) közbelépésére egyfelől Jakch fia: András magister királyi kincstartó és általa ügyvédvalló levél nélkül képviselt testvérei (fr. u.): György, István és Dávid magisterek, másfelől Olach (d) János magister királynői lovászmester – ügyvédvalló levél nélkül testvéreinek (fr. u.): Balk/Bolk és Dragh magistereknek, vajdáknak a nevében is – kibékültek egymással abban az elmérgesedett viszályukban, amely azért támadt közöttük, mert az előbbiek azt állították, hogy Gorozlo, Torbicha, Serzegh és Mutus nevű négy román (Volachalium) falu a nekik adományozott Aranyas várához, míg utóbbiak úgy vélték, hogy az [I.] Lajos király által nekik adományozott Kwuar-hoz (!) tartozik. A megegyezés értelmében Serzegh és Gorozlo Jakch fiainak, Torbicha és Mutus viszont Dragh fiainak tulajdonába került, és a határvonalat állapítottak meg e birtokok között. A felek e két várral kapcsolatos okleveleiket, a királyi adománylevelek és iktatólevelek kivételével, érvénytelennek nyilvánították. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Mutus et Twrbicza. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, Wesselényi cs zsibói lt (DF 254818). Regeszta: SzOkl I. 82. — DocVal 342. — ZsOkl I. 865. sz. 995. 1389. január 11. (III. Id. Ianuarii, an II.) Zsigmond király – Mária királynővel, az ország főpapjaival és báróival egyetértésben – Losonch-i Tamás fia: Dénes báró, dalmát-