Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
324 1385. május 6.–május 8. 832. 1385. május 6. (in Kallo, sab. a. Rogationum) Zabolch vármegye hatósága vizsgálattal igazolja, hogy Miklós magister székely ispán Zentmarton-i három jobbágya Ezenen hatalmaskodott. (*H. G.) Eredeti, papíron, hátlapján négy befüggesztett pecsét nyomával, Zichy cs zsélyi lt: DL 77915. Közlés: ZOkm IV. 304–305. Regeszta: Szabolcs vm I. 723. sz. — DocRomHist C, XVI. 609. 833. 1385. május 7. (dom. p. Inv. s. cr.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Bogach-i Arnold fiai: Salomon comes és Daniel, testvérük (fr. u.): Johann nevében is, a Kykellew vármegyei Kornthelky/Kornethelky felét, melyet korábban László erdélyi vajdának és Zolnok-i ispánnak adtak zálogba 150 Ft-on, a vajda beleegyezésével Lukács fia: István magister Gyogh-i nemesnek és feleségének: Katharinának, aki nekik nővérük (soror), valamint az ő fiaiknak: Gyogh-i Lászlónak és Jánosnak zálogosították el 32 garasával számított 150 Ft-ban (florenum quemlibet triginta duobus grossis computando) azzal a megszorítással, hogy azt az ország szokása szerinti becsértékén (in sua estimatione) nem válthatják vissza, de készpénzzel akár részletekben is visszaszerezhetik. Ha Lukács fia: István a neki elzálogosított birtokfelén malmot építene, annak költségeit Salamon, Daniel és Johann a kiváltáskor kötelesek teljes egészében a becsértékén (secundum estimationem) megtéríteni. A kiváltás után Arnold említett fiai minden pereskedés nélkül kötelesek kiadni Lukács fia: István magisternek és feleségének: Katharina-nak Korneltelkyből azt a részt, mely Katalint Torozko-i Illés fia: György özvegyeként a természetes jog szerint (iure nature) és az ország jogszokása szerint megilleti. — Méltóságsor: László prépost egyházjogi doktor, László éneklő-, Péter őr- és dékánkanonok. Ái az erdélyi káptalan 1428. július 24-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 74035. Közlés: TelOkl I. 211– 213. — DocRomHist C, XVI. 609–612 (román fordításban is). 834. 1385. május 8. (VIII. d. oct. Georgii mart.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy a Lwpsa (Thorda vm) birtokért egyrészt István fiai: Miklós és László magisterek, valamint Akws fiai: András és Miklós Thorozko-i nemesek, másrészről Lwpsa-i Kendeth fia: Nicolae között folyó perben László erdélyi vajda és Zonuk-i ispán által május 1-jére (in oct. Georgii mart.) elrendelt döntőbizottság, a felek egyetértésével, május 8-án (ad VIII. d. oct. Georgii mart.) Gyulafehérváron (Albe) összeült, mégpedig a Thorozko-i nemesek részéről Zarkad-i László fia: László magister, Thathee/Thather-i Márton fia: István, Lukács fia: István, László fia: Mihály és András fia: András Gyogh-i nemesek, Kendhyda-i Balad testvére (germanus): István, Illye-i Sándor fia: Dénes és Beeld-i Lukács deák, Kendeth fia: Nicolae részéről pedig a fentiek közül Zarkad-i László fia: László magister, János (!) fia: István, Gyogh/Gyog-i Lukács fia: István és László fia: Mihály, továbbá László erdélyi prépost, Péter őrkanonok, László Ozd-i és János Kykellew-i főesperes, a káptalan kanonokjai megvizsgálták [I.] Károly király 1315. évi, korábbi függőpecsétjével megerősített (CDTrans II. 259. sz.) és Mária királynő 1384. [május 11. körül kelt] adománylevelét (798. sz.), Imre erdélyi vajda 1370. évi (CDTrans IV. 899. sz.), László erdélyi vajda 1377. [április 12. után kelt] (261. sz.), a Colosmonostra-i konvent 1370. évi (CDTrans IV. 900. sz.), Mária királynő 1384. [május körül kelt] (799. sz.) és a Buda-i káptalan szintén 1370. évi oklevelét (CDTrans IV. 901. sz.), amelyeket Thorozko-i
