Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

266 1382. február 28.–március 1. 657. 1382. február 28. (f. VI. p. Invocavit) Az erdélyi egyház káptalana János erdélyi alvajdának. 1382. február 7-i kérésére (654. sz.) Myhalczfalwa-i Bako, Péter Karko-i plé­bános hiteleshelyi tanúbizonyság jelenlétében, február 23-án (in Invocavit) Corlathtelke határát kijárta, és a birtokot ellentmondás nélkül Goblinus püspök testvéreinek és nővére­inek iktatta. — A határjárás szövege: Prima meta incipit a parte territorii ville Hofeld, que est versus septentrionem, ubi iuxta unam <metam> antiquam aliam metam de novo e­rexerunt, et inde procedit versus meridiem per directum usque ad quoddam fossatum, iux­ta quod a parte septentrionis similiter nova meta de novo est erecta. Inde ulterius procedit ultra dictum fossatum versus meridiem ascendendo quasi usque ad medium silve super quendam montem parvum, ubi tertiam metam terream de novo accumularunt. Inde transit per silvam quandam usque ad verticem montis, ubi extra silvam quarta meta est erecta, que separat territoria ville Conradi predicte et ville domini abbatis de Kercz. Inde progre­ditur versus orientem descendendo in dorso montis, ubi successive erecte sunt de novo septem mete usque ultra viam, que ducit in Kercz, usque ad rivulum, ubi est erecta nova meta, que separat et distinguit territoria ville Conradi, ville Kercz et Noue ville. Inde eg­reditur et transit versus septentrionem ascendendo per dorsum montis usque ad locum ar­boris, que dicitur tylia pulchra, ubi sunt due mete antique. Ulterius transit per dorsum montis quasi ad distantiam longitudinis quattuor iugerum, ubi in nemore est antiqua meta, iuxta quam due nove mete sunt erecte, que separant territoria ville Conradi, Hofeld et Vlebach. Inde <descendit> versus occidentem versus primam metam directe per vallem, ubi successive sunt erecte novem nove mete, que separant et distinguunt territoria ville Conradi et Hofeld predictarum. Et sic mete predicte ville terminantur. Ái az erdélyi káptalan 1382. július 9-i oklevelében (679. sz.), Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260936), Szász Nem­zeti Lt, Urk. IV/1446 és a márpodi szász ev. egyházközség lt, nr. 13–14. Közlés: Ub II. 551–552. — DocRomHist C, XVI. 166–168 (román fordításban is). 658. 1382. március 1. (in d. quatuor temporum, quo cantatur officium Intret) Gergely frater szörényi és havasalföldi (Severini necnon partium Transalpinarum) püspök a hosz­szúmezői (in Longo Campo) Szűz Mária-kolostorban az ottani gvárdián által levélben be­mutatott Crispatac-i Bálint fia: János klerikust, aki addig acolitusként szolgált (tunc in or­dine acolicatus existentem), alszerpappá (subdiaconus) szenteli. (K. A.) Eredetije egykor állítólag Cornides Dániel gyűjteményében (nr. 6) volt a mai Teleki Tékában, jelenleg nem fel­lelhető. Valamennyi kiadás, illetve jelenleg ismert kéziratos másolat (Kemény: DiplSuppl II. 226) végső soron Cornidesnek 1776. december 18-i levelére vezethető vissza, melyben megküldte Pray Györgynek az oklevél szövegét (ELTE Kt, G 117, nr. 277). Hamis, mert: 1.) az említések ellenére az eredetije ismeretlen; 2) a hosz­szúmezői (Câmpulung Muscel ) 14. századi domonkos kolostor védőszentje Szt . Erzsébet volt, a jóval később a ­lapított ferences kolostoré pedig Szt. György ; 3.) Gergely püspök csak fenntartás okkal azonosítható az 1399 -ben elhunyt szörényi főpappal ( MonVatHung I/4. 135 ) , Havasalföldön pedig ekkor már az az Antal fia: Miklós volt az illetékes megyéspüspök, akit VI. Orbán pápa 1381. május 9 -én nevezett ki a frissen megalapított argyasi egy­házmegye élére (610 . sz.). Vö. RevCat 2/191 3. 53 – 57 (Auner, C.); ErdIrodSzle 2/1925. 182 – 183 (Ka rácsonyi J.) ; RevIst SN 17 /2006, nr. 5 – 6. 10 (Ciocâltan, Al.) . Közlés: CDHung IX/5. 600. — TudGyűjt 19/1835. 4. sz. 116 (Horvát I.). — Transilvania 5/1872. 103–104 (Moldovanu, Șt.). — Columna 3/1872. 100–101 (román fordí­tásban is, Wenzel G.). — SzOkl I. 78. — Hurmuzaki I/2. 276. — DocRomHist D, I. 112–113 (román fordítás­ban is). — Câmpulung-Mușcel 137–138. Regeszta: Pesty: Szörényi bánság III. 9. — Békefi: Káptalani isko­lák 385 (1382. február 28-i téves keltezéssel). — DocRomHist C, XVI. 668 (hamisnak minősítve). !

Next

/
Thumbnails
Contents