Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1381. július 3.–július 17. 255 620. 1381. július 3. (in villa Gradna, V. d. Petri et Pauli ap.) [I.] Lajos király Ebesfolua bíráihoz, esküdtjeihez, népeihez és hospeseihez. Goblinus erdélyi fehérvári (AlbTr) püspök tanácsára és Ebesfolua-i Imre fia: László kérésére, valamint bizonyos más okokból is, Ebesfolua-t a hozzá tartozó más falvakkal együtt Meggyes és Selk szász székek közösségéhez csatolta, hogy ezután azok kiváltságai, szokásai szerint éljenek és adózzanak. A Meggyes és Selk széki szászok tehát tekintsék e falvak lakóit jogos társaiknak, és részeltessék őket szabadságaikban. Ezt az oklevelet mindig tartsák maguknál. — A szöveg alá nyomott pecsét alatt: Commissio domini regis propria et relatio domini Geublini episcopi Transsilvani. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befüggesztett titkospecsét nyomával, DL 6804. Közlés: CDHung IX/5. 465–

466. — Ub II. 541–542. — DocRomHist C, XVI. 84–85 (román fordításban is). Regeszta: Transilvania 5/1872. 103 (Moldovanu, Șt.). 621. 1381. július 13. (in Margarethe virg.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje Egyed szűcs (pellifex) és Máté fia: Péter Cluswar-i polgárok (concives) és hospesek kérésére átírja a Cluswar/Kluswar-i bíró, esküdtek és a polgárok összessége 1369. március 24-i, függőpecséttel megerősített oklevelét a szűcsök és tímárok (pellipariorum et pellificium) kiváltságairól (CDTrans IV. 728. sz.). (K. A.) Eredetije hártyán, függőpecséttel, egykor valószínűleg a kolozsvári szűcs céh lt-ban volt, jelenleg nem fellelhető. — XIX. századi másolata Kemény József kéziratos okmánytárában (DiplApp III. nr. 179). Jakab Elek a fenti átírás kérelmezőiként Kyrnicher Andreas, Czypser Thomas és Wngrischer Jakob kolozsvári polgárokat nevezi meg (KvOkl I. 64–65 [jegyzetben]). Ez azonban biztosan nem állja meg a helyét, mert a fenti személyeket 1500. december 1-jén említik (KmJkv II. 3159. sz.), mikor a szűcs céh 1479. december 13-i szabályzatát (uo. I. 2287. sz.) íratják át a konventtel (vö. KvOkl I. 264 is). Lehetséges, hogy Jakab Elek épp az 1500. évi átírással keverte össze az 1381. évit; de ha mégsem, akkor is legfeljebb ennek 1500 körüli újabb átírásáról lehet szó. Közlés: Ub II. 542. — DocRomHist C, XVI. 85–86 (román fordításban is). 622. 1381. július 16. (in Zolio, II. d. Divis. apost.) [I.] Lajos király a Schenk széki szászok (Saxonibus) bíráinak, véneinek, esküdtjeinek és közösségének. Mindenben engedelmeskedjenek megbízottjainak: Goblinus erdélyi fehérvári (AlbTr) püspöknek és Sarphnik-i Johann Landescron-i királyi várnagynak, mert a Szentágotán (in villa Agnetis) tartandó vásár, a szék pecsétjének őrzése és a széki ítélőszék elköltöztetése ügyét egyaránt reájuk bízta. (K. A.) Ái Zsigmond király 1409. január 31-i oklevelében, melyet már a XIX. század végén is csak Martin Georg Hirlingnek (†1831) Joseph Andreas Zimmermann gyűjteményében (1810–1897) levő másolatából ismertek (vö. VerArch 19/1884. 116). A leírás szerint az oklevél pátens alakban volt kiállítva, és a titkospecséttel erősítették meg. Közlés: Ub II. 543. — DocRomHist C, XIII. 87 (román fordításban is). 623. 1381. július 17. (Zolii, III. d. Divis. apost.) [I.] Lajos király a Schenk széki szászok (Saxonibus) bíráinak, véneinek, esküdtjeinek és közösségének. Noha közülük többen arra buzdították, hogy a szentágotai (villa Sancte Agnethis) vásárra vonatkozó parancsát vonja vissza, elrendeli, hogy azt továbbra is az említett faluban tartsák, és a további-