Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

252 1381. május 9.–május 12. hatalmánál fogva István magistert Miklós deák magister említett feleségével szemben eme összeg harmadrésze alól mentesnek nyilvánítja. Eredeti, papíron, hátlapján mandorla alakú, befüggesztett pecsét töredékeivel, továbbá Huszti András írásával re­geszta és levéltári jelzet, Wass cs lt (DF 252838). Közlés: DocRomHist C, XVI. 66–67 (román fordításban is). Regeszta: WassLt 180. sz. Hasonmás: Andea: Scriere ș i so ci etate 33. — Dincă: Documente ale episcopi lor 83. 609. 1381. május 9. (f. V. p. Ioh. a. port. Lat.) Az erdélyi egyház káptalana János erdé­lyi alvajdához. 1381. március 13-i kérésére (589. sz.) Korpad-i Kuncul fia: György alvaj­dai ember, László Fenes-i pap (rector ecclesie), káptalani megbízott jelenlétében, kihall­gatta Apathyda nemes és minden rendű-rangú szomszédjait, és mindenben igaznak találta a [kolozsmonostori] apátnak ama panaszát, hogy Suk-i Darabus (dicti) János és Miklós böjt idején (in Quadragesima) Apathyda-ra jőve az ő Holthzamus nevű halastavát erősza­kosan lehalászták. — Hátlapján, XVI. századi kéz írásával: Apathyda Colosiensis. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 28928. Közlés: DocRomHist C, XVI. 64–66 (román fordításban is). 610. [1381]. május 9. (VII. Id. Maii, an. IV.) [VI.] Orbán pápa a havasalföldi (in Wala­chia maiori) Argos nevű helyet városi rangra emeli (erexit ... in civitatem), ott <[I.] Lajos magyar király kérésére> székesegyházat (ecclesia cathedralem) alapít, és püspöknek An­tal [fia:] Miklós domonkos szerzetest nevezi ki. Az argyasinak (Argensis) nevezett püs­pökség a kalocsai (Colocensis) egyháztartományhoz (provincia) tartozik. (K. A.) Egykorú bejegyzés a pápai kancellária számára Dietrich von Nieheim által összeállított formulariumban, BNFr, CodLat 4169, fol. 13v. — Cseles Márton (1641–1709) jezsuita szerzetes római gyűjtése alapján készült XVIII. századi másolat Kaprinai István gyűjteményében (Ser. A, tom. XII, pag. 91), némileg bővebb szövegezéssel. A <> közé tett rész innen származik. Értelmezéséhez lásd még KatSzle 19/1905. 557–562 (Karácsonyi J.); RevCat 3/1914. 439– 451 (Auner, C.). Közlés: Erler: Liber cancellariae 26 (1. jegyz.). — Abraham: Powstanie 282 (jegyzetben, téve­sen május 12-re keltezve). — ConvLit 38/1904. 415 (Iorga, N.). — Bunea: Ierarchia 305–306 (mindkettő 1380. május 9-i, hibás dátummal). — KatSzle 19/1905. 558, 559 (Karácsonyi J., mindkét szövegváltozatot, tévesen 1382. má­jus 9-re javított keltezéssel). — Tăutu: Fontes XIII/1. 37 (6. jegyz.). 611. 1381. május 12. (IV. Id. Maii, an. XL) [I.] Lajos király privilegiális alakban meg­erősítve átírja saját 1378. április 21-i pátens oklevelét (371. sz.). Tartalmi ái László erdélyi alvajda 1391. július 8-i ítéletlevelében, az erdélyi káptalan mlt-ban, I/131 (DF 277306, pag. 1, nr. 1). — Uv.  Regeszta: ErdKLt 1033. sz. 612. 138[1]. május 12. (XII. d. oct. Georgii mart.) Zeech-i Miklós comes országbíró bizonyítja, hogy Bator-i László fia: Szaniszló magister – [I. Lajos] király perhalasztó ok­levele értelmében – május 1-jén (in oct. Georgii mart.) megjelent előtte, és néhai Simon bán fiai: János és István elleni keresetének kifejtéseként bemutatta a Lelez-i konvent [1379. április 7. – május 1. között kelt] jelentését a Megges birtok felének iktatásakor tör­tént ellentmondásról és idézésről (437 . sz.). Minthogy az alpereseknek a királyné okleve­lével megbízott ügyvédje: Hagymas (d) Miklós szerint Megges és tartozékai érvényes ok-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents