Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1380. május 1.–április 24. 229 monstrassent. Deinde autem eundo versus orientem et fluvium Crasna vocatum transeundo iuxta ipsum fluvium duas metas terreas, quarum una erat de [n]ovo abolita et terris herbosis velata, ostendissent, asserentes, quod dicte due mete separarent dicte terre Eldech et possessionem vestre celsitudinis Darouch prenotate. Az özvegy és árvái Nogfalu nevű birtoka és Darouch közötti határt az itteni királyi népek és jobbágyok a következőképpen mutatták ki: Primo procedendo inter ipsas possessiones a parte occidentali per bonum spatium ad orientem unum metale signum videlicet locum eminentem prescripti populi [oste]ndissent asserendo esse metam distinguentem predictis possessionibus Nogfala (!) et Darouch. Deinde ad eundem orientem directe eundo, quendam alium locum per tumositate[m te]rre elevatum penes viam, que ducit in villam Myhalfolua in bono spatio predicti populi demonstrassent. Abhinc autem tendendo recta zona similiter ad orientem et ipsam terram litigiosam includendo similiter unum locum eminentem videlicet tumositatem terre ostendissent asserendo fuisse et esse metam. Abhinc autem semper ad dictum orientem pergendo et ipsam terram litigiosam includendo pervenientes ad fluvium Nogeer alio nomine Carazna dictum in rippa ipsius Nogeer unum signum metale prescripti populi de Darouch demonstrassent asserentes esse ultimam et antiquam metam in privilegio dicti domini Bele regis contentam ipsos non aliter, sed angulariter solum in ipso loco contingentem. A két fél között vitásnak maradt területet, minthogy királyi mértékkel felmérni nem sikerült, fogott bírák bevonásával másfél ekealjnyira becsülték. A Darouch-i lakosok tíz ökröt, a király parancsának megfelelően, visszaadtak az özvegynek és jobbágyainak, négyet azonban további rendelkezéséig maguknál tartottak saját levágott négy ökrük fejében. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Domino regi, pro nobili domina relicta ac Symone et Nicolao filiis Thome filii Ladislai de Cheghen, contra populos de Darouch, super demonstratione metarum intrascriptarum, ad octavas festi beati Georgii martiris, relatoria. (H. G.) Eredeti, papíron, zárlatán mandorla alakú pecsét töredékével, DL 30719. Közlés: DocRomHist C, XV. 740– 744 (román fordításban is). 542. 1380. május 1. (in Sancto Emerico, in oct. Georgii mart.) János erdélyi alvajda Thuson-i [Bolgar] (d) László fia: Miklósnak Such-i Darabus elleni perét, melyet [1379. november 30-án] kiegyezésük érdekében május 1-jére Szentimrére az ország nemesei elé utalt (502. sz.), most a felek kérésére hat fogott bírónak május 25-én (f. VI. p. Trinitatis) a Clusmonostra-i konventben hozandó döntése végett elhalasztja azzal a megkötéssel, hogy amelyik fél akkor nem jelenik meg, vagy nem hozza el fogott bíráit, illetve a döntést egészében vagy bizonyos részében nem fogadja el, az pervesztesnek minősül. Eredeti, papíron, teljesen kifakult írással, hátlapján befüggesztett gyűrűspecsét nyomával, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73764. Közlés: TelOkl I. 190–191. — DocRomHist C, XV. 744–745 (román fordításban is). 543. [1380. május 1.–szeptember 15. között] Gara-i Miklós nádor 1380. május 1-jei (ad oct. Georgii mart.) ítélőszékén szeptember 15-re (in oct. Nat. Virg.) halasztja [Abad-i] Loránd fia: Sebestyénnek Desew fiai: László erdélyi vajda, Dénes, Miklós és Mihály, il- 1380. május 1.
