Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
186 1378. november 19.–november 22. laus fia: Johann feleségét], aki [Segusuar-i] Henning fia: néhai Michaelnek [a leánya], Kund [birtokába], Hondorph felébe, [Goganfalua, Ebesfalua és Gyakus] negyedrészébe. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1379. január 22-i jelentésébe (428. sz.), DL 6575. Közlés: CDHung IX/5. 305–306. — Ub II. 498–499. — Ș incai I. 524 – 525 (rom án fordításban ). — DocRomHist C, XV. 502 – 503 (román fordításban is). 413. [1378. november 19.–december 7. között] Az erdélyi egyház káptalana János erdélyi alvajdához. [1378. november 9–19. között kelt] kérésére (411. sz.) kiküldte tanúbizonyságul László magister kanonokot, akinek jelenlétében Miklós fia: János alvajdai ember november 19-én (f. VI. p. oct. Martini conf.) az erdélyi káptalan [1285. június 28-i] privilégiuma (CDTrans I. 412. sz.) szerint körüljárta Mariathelke és Kayantho hatá rát, megállapítva, hogy Thyburchthelke birtok teljes egész éb en ezen belül fekszik . Tartalmi ái Temes János erdélyi alvajda 1378. december 14-i oklevelében (423. sz.), DL 38708 és 28735. Közlés: DocRomHist C, XV. 664, 670 (román fordításban is). 414. 1378. november 20. (XII. d. f. III. a. Martini conf.) [János] erd élyi [ alvajda ] az [Ottó ] Clusmonostra -i apát által Tiburch birtokért Kyde -i Gergely fia: János ellen folytatott pert végleges eldöntés végett László erdélyi vajda [és Zonuk -i ispán] legközelebbi közgy űlésére (generalis congregatio) halasztja, miután az alperes – korábbi perhalasztó levele értelmében – november 9 -én (f. III. a. Martini conf.) Torda -n tartott ítélőszékén be mutatt a okleveleit , de ezek közül egyeseken vakarást (rasure et cancellatione) ta láltak, másokban nem szerepelt Tiburch birtoknak a neve, illetve miután az alperes kijelentette, hogy több oklevéllel nem rendelkezik, és kötelezte magát, hogy ha ezután állna elő újabb oklevelekkel, azok előre is semmisnek tekintendők. — Hátlapján, azono s kéz írásával : Pro domino fratre Ottone abbate de Clusmonostra, contra Iohannem filium Gregorii de Kyde, super facto modo interius declarato, ad primam et futuram congregationem magni fici viri domini Ladislai wayvode Trans s ilu ani et comitis de Zo nuk proro gatoria pariter et obligatoria. Eredeti, papíron, melynek harmadrésze hiányzik, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, a kolozsmonostori konvent mlt-ban, LXXVI/30 (DF 275194). Közlés: DocRomHist C, XV. 505–507 (román fordításban is). Regeszta: KmLt 56. sz. 415. 1378. november 22. (in Cecilie virg.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Ebesfalua-i Imre fia: László a Prod faluban, Segusuuar-i Salamon comes „negyedes” (quartalis) kúriájának tőszomszédságában fekvő szintén „negyedes” telkét (fundus), illetve kúriáját, a Patak nevű folyón lévő malom negyedével és a határban lévő 18 hold szántóföldjével együtt – szülei és saját lelki üdve biztosítása céljából – a Segusuuar-i domonkosok Szűz Mária-kolostorának adományozta, megtiltva, hogy ezeket az ingatlanokat a szerzetesek valaha is elidegeníthessék. — Méltóságsor: László prépost, egyházjogi doktor, Benedek éneklőkanonok, de nem kanonok (cantore canonico non existente), Péter őrkanonok, László Igen-i plébános dékánkanonok. Fogalmazvány, hártyán, pecsételés nyoma nélkül, hátlapján az 1379. április 17-i oklevél (438. sz.) szövegével, valamint Huszti András keze által írt regesztával és levéltári jelzettel, az erdélyi káptalan mlt-ban, II/26
