Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
[1377]. augusztus 6.–augusztus 8. 157 pától is megerősítést nyer, hacsak az említett Jakob [fia:] Nikolaus nem volt pápai familiaris, vagy a javadalom nem volt kifejezetten rezerválva. (H. G.) Regisztrumbejegyzés, AAV, RegAven, vol. 201, fol. 526 v–527r. Közlés: Theiner: MonSlav I. 329. — VerArch 24/1893. 621–622 (Müller, G. E.). — Ub II. 477–478. — DocRomHist C, XV. 294–296 (román fordításban is). Regeszta: Hayez 47616. sz. 327. [1377]. augusztus 6. (Anagnie, VIII. Id. Augusti, an. VII.) [XI. Gergely pápa] a Megessalla-i vár ura: néhai Simon özvegyének: Katalinnak a kérésére engedélyezi, hogy az említett várban fekvő, általa romjaiból újjáépített Szt. Imre-plébániatemplom, valamint az ősei és az akkori magyar király által egykor a szakadárok kezéből elfoglalt uradalom területén, a tévelygésükből katolikus hitre vezetett lakók számára nagy költséggel szintén az asszony által emelt templomok papjai öt évig ne legyenek kötelesek személyesen megjelenni a megyéspüspök zsinatán, hanem csupán két alkalmas személyt küldjenek a maguk képviseletében, feltéve, hogy megfizetik a cathedraticumot és a püspöknek járó illetékeket. Az Eger városától hat, Gyulafeh érvártól (Transilvanensis civitas) nyolc, Warad -t ó l pedig [ két ] napi járóföldre eső területről ugyanis mind az egri (Agriensis), mind az erdélyi, mind a Warad-i püspök azt állítj a, hogy a saját egyházmegyéjé ben feksz i k , ezért mindegyik elvárja a maga zsinatára a helyi papokat , jelentős költséget és fáradtságot okozva nekik, mivel útjuk során lakatlan helyeken kell áthaladniuk . (H. G.) Regisztrumbejegyzés, AAV, RegAven, vol. 201, fol. 312 v–313r (DF 291088). Közlés: Tăutu: Fontes XII. 439– 441 . — T ăutu: Ț ara Oa ș ului 37 – 38. — DocRomHist C, XV. 299 – 3 0 2 ( román fordításban is ). Regeszta: AnInstIstCluj 12/1969. 11 (Pall, Fr.) . — Dumitru -Snagov 69 – 70. — Hayez 48941 . sz. Ugyanezen a napon a pápa a magyarországi ferences rendet bízta meg a meggyesalj i lakosok gyóntatásával (DL 6454 és AAV , RegAven, vol. 20 1, fol. 329 r – v [D F 291089 ] — DocRomHist C, XV. 296 – 299 — Hayez 48942 . sz.). 328. 1377. augusztus 8. ([in quind.] Iacobi ap.) A [kolozsmonostori] Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy a Gerend-i Miklós fia: Miklós magister [Banabi]ke és Beke fia: János, illetve Pál fia: Miklós felesége: Klára asszony Zenthmartun nevű birtoka között fekvő vitás föld miatti perben, a felek által a konventben kötött korábbi megállapodás értelmében választott négy-négy fogott bíró, a vajdai ember és a vajda kérésére kiküldött konventi tanúbizonyság jelenlétében, augusztus 1-jén (VIII. d. Iacobi ap.) a helyszínen, meghallgatta mindkét fél érvelését, megvizsgálta okleveleiket, és ellenőrizte a határjeleket, majd úgy döntött, hogy ha Gerend-i Miklós augusztus 25-én (f. III. p. oct. Assumpt. Virg.) mezítláb, megoldott övvel, fejére földet téve szokásos módon megesküszik (prout moris est super terram iurare, videlicet nudis pedibus, resoluto cingulo ac terram super caput suum ponendo), hogy a vitás terület Banabyky/Banabiky határain belül fekszik, akkor új határjeleket állítva iktassák azt neki, tekintet nélkül Beke fia: János vagy az asszony esetleges ellentmondására. Ha viszont nem esküdne meg, akkor Miklós magister tiltakozását figyelmen kívül hagyva csatolják azt a földet Zenthmartun-hoz, és legyen a másik félé, akik közül Klárát férje: Pál fia: Miklós képviselte János erdélyi alvajda oklevele alapján. — Hátlapján, XVI. századi kéz írásával: Zentmarton, Baniabik in Thordensi. Eredeti, víztől erősen rongált, szakadozott papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, DL 28584. Közlés: DocRomHist C, XV. 302–305 (román fordításban is).
