Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1377. június [18.?]–június 18. 151 dicta Torda versus possessionem Ohtun vocatam Agyagas dictam tendentem duas metas terreas antiquas reperissent, circa quas unam metam novam erexissent, quarum una distingeret possessionibus Chaan, alia Ohtun et tertia civitati nostre Torda predictis. Abhinc per eandem partem iuxta meatum Souspatak dictum versus orientem transeundo post sese contigue quatuor metas cursuales reperissent. Abinde paulisper pergendo usque ad clausuram paludis Sosreth nuncupati, ex inferiori parte ipsius clausure unam metam terream invenissent, penes quam aliam metam novam elevassent. Abhinc ipsum Sospatak (!) transsaliendo ad partem meridionalem, ibidem circa eandem clausuram unam metam terream reperissent, penes quam aliam novam metam erexissent. Abhinc per modicum spatium quasi in radice montis ad orientem pergendo unam metam terream; deinde transeundo usque quendam puteum Chukkutha vocatum unam metam terream; deinde perveniendo ad quoddam parvum Berch prope paludem <rotundum> duas metas terreas; abhinc directe quasi inter orientem et meridiem modicum ad montem ascendendo post sese contigue duas metas terreas; abhinc ulterius ascendendo ad Berch ipsius montis inter duas stratas magnas de dicta Torda ad salisfodinas de Colus tendentes duas metas terreas de novo erexissent. Deinde per easdem vias versus eandem Kolus (!) in modico spatio venissent ad unam metam terream. Adhuc ulterius perveniendo a dextra parte ipsarum viarum pervenissent ad unam metam terream. Abhinc aliquantulum per easdem vias procedendo a sinistra parte earundem unam metam terream invenissent. Deinde ulterius in modico spatio quasi declinando ad septemtrionem tres metas terreas invenissent, quarum una separat possessionibus Bos, alia Ohtun et tertia civitati nostre Tordensi prenotatis, et ibi mete inter dictas civitatem nostram Torda et inter possessiones nobilium <predictorum> terminarentur. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Pro meta a parte Ohton, Boos et civitatem Thordensem. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, DL 28753. — Ái a kolozsmonostori konvent 1409. július 27-i oklevelében, DL 28754. — Ái Wesselényi Miklós ítélőmester 1568. szeptember 5-i oklevelében, Wass cs lt (DF 252903). Közlés: Kemény: Notitia I. 141–144. — Árpádia 3/1838. 71–72 (Kemény J., töredékesen). — CDHung X/3. 296–297 (töredékesen). — Transilvania 5/1872. 81 (Moldovanu, Ș t. , töredékesen ). — Ub II. 472 – 473. — DocRomHist C, XV. 255 – 258 (román fordításban is). 315. 1377. június [18.?] (in Cluswar, f. [V. (?) a. Nat.] Ioh. Bapt.) [I. Lajos] király bizonyítja, hogy jóllehet a Hosdad nevű helyet [korábbi ítéletlevele értelmében?] a Thorda-i királyi polgárok (cives) eddig is használták, az erdélyrészi lakosság részére történő igazságszolgáltatás és a [királyi birtokoknak] az egyházak és a nemesek [jószágaitól való elhatárolása] végett kiküldött Demeter Zagrab-i püspök királyi kancellár és Zeech-i Miklós horvát bán az Aranyos-menti székelyek (Siculos nostros de iuxta Aranyas) és az említett polgárok között [vitás?] földterület ügyében úgy határozott, hogy a Hasdad folyótól délre az Aranyas folyóig és a Hasdad-on túl nyugat felé a Jara-i nemesek határjeleiig (ab ipsa Hasdad fluvio [usque fluvium Ara]nyas versus meridiem et ultra illam Hasdad ad plagam occi[dentalem usque] metas nobilium de Jara) eső földeket, erdőket és réteket a Thorda-i királyi népek birtokolják, amíg az uralkodó erről [k ülön nem rendelkezik?]. (H. G.) Ái töredéke Zsigmond király 1405. [május 30-i?] oklevelében, DL 34801. A határleírás szövegét az újkori hátirat alapján egészítettük ki. Keltezésére és az ügy összefüggéseire vonatkozóan vö. 314. sz. 1377. június 18.
