Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1377. május 23.–május 24. 139 minatis, contra Iohannem filium Iwanka de Wsy, ad quindenas diei sabbati proximi post festum beati Iohannis ante portam Latinam, par litterarum citatoriarum. Eredeti, papíron, zárópecsét töredékeivel, DL 26869. Közlés: ArhIstRom II/2005, nr. 1. 9–10 (Diaconescu, M.). — DocRomHist C, XV. 210–212 (román fordításban is). 297. 1377. május 23. (in Foro Siculorum, in vig. Trinitatis) [I.] Lajos király Toldalag-i Barnabás fia: János kérésére átírja az erdélyi káptalan 12<6>8. évi privilégiumát (CDTrans I. 272. sz.). (H. G.) Ái a kolozsmonostori konvent 1377. szeptember 23–28. között kelt oklevelében (337. sz.), DL 28706. A leírás szerint pátens alakban volt kiállítva. 298. 1377. május 23. (in Zekuluasarhel, sab. a. Trinitatis) [I.] Lajos király Zekul (d) Tamás fia: Miklós Koluswar királyi város bírájának a kérésére megtiltja az ország főpapjainak, báróinak, ispánjainak, várnagyainak, nemeseinek, officialisainak, valamint a városok és szabad falvak bíráinak (rectoribus, iudicibus et villicis), hogy az úton lévő Koluswar-i polgárokat és hospeseket bárki is elfogja, vagy portékájukat feltartóztassa, és elrendeli, hogy keresetével mindenki a város bírájához forduljon, aki igazságot szolgáltat mindenkinek. Ái a kolozsmonostori konvent 1382. szeptember 26-i oklevelében (691. sz.), Kolozsvár v lt, Privilegia, fasc. AA, nr. 1 (DF 280964). A leírás szerint pátens alakban, felségpecsét alatt volt kiállítva. Közlés: KvOkl I. 85– 86. — Ub II. 464. — DocRomHist C, XV. 212–213 (román fordításban is). 299. 1377. május 24. (in Zekulwasarhel, in Trinitatis) [I.] Lajos király bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesek és minden rendű lakosok részére Demeter Zagrab-i püspök, királyi kancellár és Zeech-i Miklós horvát bán útján Torda-n április 5-től (in oct. Pasce) tartott közgyűlésén (generalis congregatio) Tamás fia: Miklós Cluswar-i bírónak és Hassonsarch (d) Johann fia: Nikolaus polgárnak az ottani polgárok és hospesek összessége nevében kifejtett kérésére kiküldötte Zemlyn-i (!) Ramaz fia: Mihály deákot, a királyi udvar jegyzőjét és Solyumkw-i Bothus/Bothwos (d) Jánost, a gyűlés esküdt ülnökét, hogy újra járják ki Cluswar királyi város határát, minthogy az uralkodó egykori speciális kiküldöttjei: a néhai Benedek Pankata-i főesperes, királyi káplán és Pousa fia: István által [1366-ban (vö. CDTrans IV. 493. sz.)] végzett határjárásról a közbejött akadályok miatt akkor nem kaphattak oklevelet. A kiküldöttek április 24-én (in Georgii mart.) a néhai László Wesprim-i püspök által [1368. április 3-án (CDTrans IV. 676. sz.)] állított jelektől kezdve körülhatárolták a város egész területét. A határjárás leírása: Primo in monte Flekhegy vocato inter plagas orientalem et me ri dionalem incepissent a quibusdam duabus metis primariis terreis olym per condam domi num Ladislaum episcopum Wesprimyensem erectis , que mete terras dicte civitatis nostre et possessionis Nicolai de Gerend Banabyk vocate ab invicem separarent. Abhinc pau lis per ad plagam orientalem ad spatium scilicet iactus unius lapidis super eundem montem procedendo ad duas metas terreas pervenissent, terras dicte civitatis nos tre et possessionis nobilium Reu d vocate ab invicem separantes. Dehinc per ipsum montem parvum descen dendo et directe ad eandem plagam orientalem tendendo venissent ad duas metas terreas,
