C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. január 28. 95 hajósokat és más mesterembereket toborozhat. A fegyverszünet ideje alatt Zs. császárkoronázása végett szabadon oda-vissza átkelhet velencei területeken, ha Itáliába óhajt utazni. Velence a fegyverszünet ideje alatt felszerelhet gályákat és más hadihajókat. A szavojai herceg reméli, hogy a törökellenes ligához a milánói herceg, a pápa, az aragón király és más spanyol királyok is csatlakoznak tengeri haderő felállításával. Ezt követően támadhatna Zs. a szárazföldön Magyarországról a török ellen Havasalföldön vagy Görögországban. A velencei hajók Szalonikiben a haderőt térítés ellenében felvennék és onnan elszállítanák. E hajókat Zs. koronázását követően hazaútjában maga is igénybe vehetné, vagy tetszése szerint a csapatait szárazföldön is vezényelhetné, ő maga pedig velencei területen át szárazföldön is hazatérhetne. A felek 1427. végéig levélben értesítik a szavojai hereget a javaslatairól alkotott álláspontjukról. - DRTA X. 105., reg. (Archivio di Stato di Torino, Milanese, Cittá e Ducato, mazzo 2. nr. 6. föl. 96r-98v., kancelláriai fogalmazvány.) 106 Jan. 28. (Barthusfalva, f. III. p. conv. Pauli) Ryhnaw-i Dániel mester emlékezetül adja, hogy Breze wicza-i Henrik fia: Péter tárnokmester vicegerens-e, Dobói Lóránt fia: János mester egyezséget kihirdető és kötelezettséget előíró levelének megfelelően Bártfa város bírája és esküdtjei az ő Reychinwald-i jobbágyának: Wasener (dictus) Mihálynak fogvatartása miatt 200 forintot, forintját 100 dénárral számítva, készpénzben kifizettek, továbbá a nevezett jobbágynak 400 rőf fehér szövetet, amelyet vulgariter goldsch-nak neveznek, adtak. Mindezekről a bírót és az esküdteket levelével, amelyet saját pecsétjével erősített meg, nyugtatja. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. Bártfa város lt. 169. (DF 212849.) - Iványi: Bártfa 30/170. sz. 107 Jan. 28. (6. die f. V. a. conv. Pauli) Az erdélyi káptalan Csáki László erdélyi vajdához és szolnoki ispánhoz. Tudja meg, hogy Zs. jan. 1-ji parancsa (1) értelmében Mikeefalva-i(í) Demeter királyi emberrel Domokos presbitert, az erdélyi káptalani egyházban lévő Szent Lőrinc-oltár igazgatóját küldték ki tanúbizonyságul, akik visszatérve elmondták, hogy amikor ők Pál-nap előtti csütörtökön (jan. 23.) kimentek Alsoteremi birtokra, valamint Felsőteremi (superior Teremi) birtok fele részéhez, és oda a szomszédokat meg a határosokat összehívván azokat az apát és a konvent számára visszafoglalni, mások birtokaitól elkülöníteni, majd a nevezettek részére iktatni akarták, Lőrinc alsóteremi officiális László vajda nevében, Antal alsóteremi villicus pedig Nádasdi Salamon fia: Mihály volt székelyispán nevében ellentmondtak. Ezért László vajdát és Salamon fiát: Mihályt gyertyaszentelő (febr. 2.) nyolcadára a vajdai jelenlét elé idézték. Felsőteremi (superior Teremi) birtok feléhez nem szálltak ki, eo, quod predictus homo regius circa eandem plenum ius se habere allegasset. Átírta a kolozsmonostori konvent 1839. nov. 19-i kiadványában, amely szerint az eredeti példány sigillo ejusdem capituli in exteriori convolutionis parte super cera alba ductili (cuius tantum vestigium visitur) impressive communitae et roboratae clauseque confectae et emanatae atque in simplici papyro conscriptae volt. Batthyaneum, Gyulafehérvári káptalan It., Kolozsmonostori konvent mit. 86. (DF 275246.)
