C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
Előszó
ELŐSZÓ A Zsigmondkori Oklevéltár sorozatának XIV. kötete az 1427. esztendő valamennyi, a korabeli Magyar Királyságra vonatkozó okleveles forrását igyekezett összegyűjteni és nagyrészt kivonatokban, kisebb részt teljes szöveggel közzétenni. Gyűjtésünk alapja - miként eddig is — a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltárának (DL) és Diplomatikai Fényképgyűjteményének (DF) közös, az utóbbi évek óta a Hungaricana közgyűjteményi portálon elérhető digitalizált adatbázisa volt. Kötetünk az adatbankban 1427. évi kiadványként jelzett összes oklevelet tartalmazza, azzal a korlátozással, hogy nem vettük fel a dalmáciai, a német-római birodalmi és a cseh vonatkozású forrásokat. Az utóbbiak tekintetében azonban néhány olyan esetben kivételt tettünk, amikor a király, illetve a benne szereplő személyek magyarországi tartózkodását illetően lényeges adatokat tartalmaztak. Az előző kötetből valamilyen oknál fogva kimaradt 1426. évi okleveleket jelen kiadvány elején közöljük: ezek tételszámai szám+betű formájúak, és a szám arra a XIII. kötetben szereplő tételszámra utal, amely után a pótlólag közölt tétel logikailag-időrendileg illesztendő. E tételek hivatkozásakor azt ajánljuk, hogy a zárójelben a XIII. kötetet is tüntessék fel a következő formában, például ZsO XIV. (XIII.) 388a. sz. A kötet módszere nem tér el az előzőétől. A DL-DF-adatbázison kívül az oklevelek online fényképeinek tanulmányozásához az arhivamedievala.ro , a Crossborderarchives SK-AT ( crac.findbuch.net ), illetve a monasterium.net levéltári adatbázisokat is használtuk, ezekre azonban külön csak akkor hivatkozunk, ha az adott tétel a DF anyagába nem került be. Az előző kötetek anyagától eltérően, mivel a feldolgozott év az itáliai kapcsolatok szempontjából intenzívebb időszak elejét jelenti, ám olaszországi levéltári kutatásokra külön nem nyílt módunk, kötetünkbe bedolgoztuk Simonyi Ernőnek a firenzei állami levéltár magyar vonatkozású darabjairól készített 19. századi forrásgyűjtésének (Flórenczi Okmánytár I-II. Kézirat. MTA Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár Ms 4994.) vonatkozó tételeit is, amelyek régi jelzetei alapján az eredeti források helyben kikereshetők. Hasonlóképpen jártunk el Timkovics Pálnak az ágostonos rend római központi levéltárában feltárt hungarika anyagával is (ELLE Egyetemi Könyvtár kézirattára H 306). Ezt - mivel az őrző intézmény a 2020. év tavaszán a járvány helyzet miatt hónapokra bezárt - csak ez év szeptemberében, a kötetben közölt tételek beszámozását követően volt