C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

424

1427. október 20.

1082 Okt. 20. (in descensu

nostro campestri prope castrum nostrum Nandoralbensi, f. II. p. Lucae) Zs. a

leleszi konventhez.

Cum nos castra nostra Mwnkach in de Beregh ac Talya necnon castellum Thokay in Zempliniensi comitatibus existentia et habita simul cum oppidis Mwnkach, Zas,

Wary et

Beregh vocatis necnon villis Bakus(!), Iwany,

Esnethe, Gwth,

Gaath, Wyffalw, Jánosy,

Deda,

Egreghwyffalw(î), Ruzkowch,

Lewka, Babonystya, Orozffalw, Bartahaza(!), Pystranghffalwa, Medenche, Arthanhaza, Luchka, Zahora, Kerepwyffalw, Olahkerepecz, Kerechke, Dragobrathffalwa, Ztha(n)ffalva, Laalffalwa(!) et Kwsnycha vocatis necnon portione in possessione Fornas habita ac tributis in dictis Mwnkach, Zaaz, Hwzth et Gaath exigi solitis et vado in dicta Wary

habito ad praedictum castrum Mwnkach necnon villis Arokthow, Kezew, Zenthmyklos, Zantho, Maad, Keresthwr, Kysffalwd, Horwathy, Laadan et medietatibus possessionum Zeegy et Chergew necnon portionibus in possessionibus Rathka cum tributo in eadem habito ac in

Koldo, Wamuswyfalw et Tholchwa vocatis ac similiter portione tributi in dicta Wamuswyffalw exigi soliti ad praescriptum castrum Thalya spectantibus et pertinendis, ac quadam portione possessionaria

in

possessione Zombor vocata impignoratitia, item villis Thokay, Tharczal, Pachon et Karacha vocatis simul cum vado et tributo in eadem Thokay habitis ad praedictum castrum Thokay spectantibus, dudum per nos quondam illustri Stephano despoto Rascie in perpetuum data et collatis,1 nunc quidem eodem Stephano despoto iudicio dominico ab hac luce de medio sublato per defectum seminis eiusdem rursus et iterum ad manus nostras regias de iure et consuetudine dicti regni nostri devoluta et redactis fideli nostro, spectabili ac magnifico Georgio filio Wlk dicti eiusdem regni nostri Rascie (despoto)2 haeridibusque suis in perpetuum serie aliarum litterarum nostrarum donationalium exinde confectarum duximus conferandum. Ezért

megparancsolja a

konventnek, hogy

küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében Kyde-i András alpohárnokmester, Lezthemer-i János fia: Imre allovászmester, Orzagh (dictus)

János

aulicus

nostrae ma

iestatis, a királyi kúriából külön e célra kirendelt királyi emberek egyike menjen ki az említett helyekre, majd a szomszédok és a határosok összehívása után vezesse be Wlk fiát: Györgyöt azok birtokába és iktassa is azokat részére az említett adomány címén örök birtoklásra. Az esetleges ellentmondókat idézze a királyi jelenlét elé alkalmas időpontra; a konvent pedig ugyanoda tegyen jelentést.

Átírta a leleszi konvent 1428. márc. 25-i jelentésében, amely Szegedy Pál Csanádi választott püspök, császári és királyi tanácsos, leleszi prépost és a konvent 1598. szept. 29-i, füzetalakú átírásában maradt fenn. DL 8337., pp. 18-19. (NRA 443-25.)

1 Itt

az 1426. évi ún. tatai szerződésre történik utalás (ZsO XIII. 533. sz.). 2 A szó valószínűleg a másolás során maradt ki a szövegből.

1083 Okt. 20. (in descensu

nostro campestri prope castrum nostrum Nandoralbensi, f. II. p. Luce) Zs. Szabolcs

megye ispánjához és alispánjaihoz. Mivel Meger-i