C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
380 1427. szeptember 1. László fia: Lőrinc fia: Gergely ellenében az ő halasztólevele értelmében és néhai Nánai Kompolt István országbíró levelében leírt ügyben Jakab-nap nyolcadán a királyi jelenléten, amikor is Tamás fiai: Gergely és Márton duas partes iudicii trium marcarum duplatas cum duplo nobis et tertiam partem eiusdem sine dupplo parti adverse persolvere tenebantur, propter presentem expeditionem exercitualem regni Mihály-nap (szept. 29.) nyolcadára halasztja. - A hátlapon: Bököd (kézjegy). Papíron, zárópecsét töredékével. DL 80113. (Zichy cs., zsélyi 2-979.) - Zichy VIII. 18., reg., aug. 1-jei kelettel. 951 Szept. 1. (in Egidi/!/) A kolozsmonostori konvent emlékezetül adja, hogy személyesen megjelentek előttük Zenthegyed-i Bothus (dictus) Miklós fiai: László és István - a maguk meg fiaik és leányaik, valamint összes rokonuk nevében, terhükkel - és a következő bevallást tették: ők bizonyos égető nehézségeik miatt ad illas terras arabiles, videlicet medietatem Bozyasthelek, inter veros cursus metales possessionis Boncznyres a parte septentrionis adiacentem ac tres curias desertas ... similiter a parte septentrionis, in comitatu de Doboka, amelyeket korábban már elzálogosítottak 40 aranyforintért Gyekenyes-i Tamás fiainak: Benedeknek és Balázsnak, amelyeket azután tőlük ugyanazon 40 aranyforintért Nyres-i István fiai: Lukács, Mihály és György vettek zálogba, ők most a mondott Lukácstól, Mihálytól és Györgytől újabb 68 aranyforintot vettek fel; mindezek után Bozyasthelek felét és három elhagyott kúriát minden haszonvételükkel és tartozékukkal az előbbi összeget beleszámítva átadják nekik szavatosságot vállalva; ha ezt nem teljesítenék, akkor Lukáccsal, Mihállyal és Györggyel vagy azok utódaival szemben 200 aranyforintban marasztaltatnak el. Hártyán, pecsételés nyoma nélkül. DL 27155. (KKOL, Cista comitatuum, Doboka B-20.) - 1490 és 1515 között keletkezett, Nyíresi Tamás mester, erdélyi káptalani jegyzőnek tulajdonítható hamisítvány (vö. Erdélyi okm. II. 576. és 812. sz.). - Kiadását lásd Diaconescu: Docu mente 46. (Uo., nem regisztrálja, hogy hamisítvány.) 952 Szept. 1. (Tininii, in nostra catedrali ecclesia, f. IL p. decoll. loh. Bapt.) A knini káptalan emlékezetül adja, hogy Jursa Bernardovich locumtenens regnorum Dalmatie, Croatie vicebanatus aug. 23-i levele (925) értelmében Bicvich Fábián báni emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, Péter kanonokot, akik visszatérve elmondták, hogy ők kimentek a mondott területre, ahol a felek a következő határjelek felállításában egyeztek meg: primo veniendo de super flumen Un, quod vulgo dicitur Bria, ibi fecerunt quandam congeriem terream manu factam, quam vulgo dicitur Sap, in illa congerie est positus lapis, hec est prima meta; deinde in Luka, ibi similiter est congeries terrea, illa lapis positus; deinde recto tramite in quodam saxsso, quod vulgo apelatur opura, ibi est crux sculpta; deinde respiciendo versus boream in parte unius buconi dolac, ibi similiter est congeries, in illa lapis positus; deinde eundo per unam silvam apelatam Guos-