C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

380 1427. szeptember 1. László fia: Lőrinc fia: Gergely ellenében az ő halasztólevele értelmében és néhai Nánai Kompolt István országbíró levelében leírt ügyben Jakab-nap nyolcadán a királyi jelenléten, amikor is Tamás fiai: Gergely és Márton duas partes iudicii trium marcarum duplatas cum duplo nobis et tertiam partem eiusdem sine dupplo parti adverse persolvere tenebantur, propter presentem expeditionem exercitualem regni Mihály-nap (szept. 29.) nyolcadára halasztja. - A hátlapon: Bököd (kézjegy). Papíron, zárópecsét töredékével. DL 80113. (Zichy cs., zsélyi 2-979.) - Zichy VIII. 18., reg., aug. 1-jei kelettel. 951 Szept. 1. (in Egidi/!/) A kolozsmonostori konvent emlékezetül adja, hogy sze­mélyesen megjelentek előttük Zenthegyed-i Bothus (dictus) Miklós fiai: László és István - a maguk meg fiaik és leányaik, valamint összes rokonuk nevében, terhükkel - és a következő bevallást tették: ők bizonyos égető nehézségeik miatt ad illas terras arabiles, videlicet medietatem Bozyasthelek, inter veros cur­sus metales possessionis Boncznyres a parte septentrionis adiacentem ac tres curias desertas ... similiter a parte septentrionis, in comitatu de Doboka, ame­lyeket korábban már elzálogosítottak 40 aranyforintért Gyekenyes-i Tamás fia­inak: Benedeknek és Balázsnak, amelyeket azután tőlük ugyanazon 40 arany­forintért Nyres-i István fiai: Lukács, Mihály és György vettek zálogba, ők most a mondott Lukácstól, Mihálytól és Györgytől újabb 68 aranyforintot vettek fel; mindezek után Bozyasthelek felét és három elhagyott kúriát minden haszonvé­telükkel és tartozékukkal az előbbi összeget beleszámítva átadják nekik sza­vatosságot vállalva; ha ezt nem teljesítenék, akkor Lukáccsal, Mihállyal és Györggyel vagy azok utódaival szemben 200 aranyforintban marasztaltatnak el. Hártyán, pecsételés nyoma nélkül. DL 27155. (KKOL, Cista comitatuum, Doboka B-20.) - 1490 és 1515 között keletkezett, Nyíresi Tamás mester, erdélyi káptalani jegyzőnek tulajdo­nítható hamisítvány (vö. Erdélyi okm. II. 576. és 812. sz.). - Kiadását lásd Diaconescu: Docu ­mente 46. (Uo., nem regisztrálja, hogy hamisítvány.) 952 Szept. 1. (Tininii, in nostra catedrali ecclesia, f. IL p. decoll. loh. Bapt.) A knini káptalan emlékezetül adja, hogy Jursa Bernardovich locumtenens regnorum Dalmatie, Croatie vicebanatus aug. 23-i levele (925) értelmében Bicvich Fábián báni emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, Péter kanonokot, akik visszatérve elmondták, hogy ők kimentek a mondott területre, ahol a felek a következő határjelek felállításában egyeztek meg: primo veniendo de super flumen Un, quod vulgo dicitur Bria, ibi fecerunt quandam congeriem terream manu fac­tam, quam vulgo dicitur Sap, in illa congerie est positus lapis, hec est prima meta; deinde in Luka, ibi similiter est congeries terrea, illa lapis positus; deinde recto tramite in quodam saxsso, quod vulgo apelatur opura, ibi est crux sculpta; deinde respiciendo versus boream in parte unius buconi dolac, ibi similiter est congeries, in illa lapis positus; deinde eundo per unam silvam apelatam Guos-

Next

/
Thumbnails
Contents