C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. június 29. - június 30. 319 Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város It. 77. (DF 250507.) fol. 23a., 1. bejegyzés. - Az oldal tetején arab számmal: 1427. 1 Az utána álló habet szó kihúzva. 730 Jún. 29. Zselíz. Zselíz mezőváros bírója, esküdtjei és teljes közössége levele földesurukhoz: Bátmonostori Töttös László özvegyéhez. Pontokba szedve (a címzés szerint levelüket paragrafusokba szedett iratnak nevezik) kifejtik ottani birtoka elnéptelenedéseinek okait. Panaszolják, hogy noha korábban Töttös László a dika kivetésekor két részt mindig elengedett, és a tehetősebb gazdáktól 2-3 forint befizetéssel megelégedett, halála után gyakrabban és mindenkire egyformán történt az adókivetés, tekintet nélkül egyesek szabadságára, ráadásul ennek teljesítése is nehezebb volt, mivel kevés a szántóföldjük és rétjük. Uruk idejében nem volt szokás, hogy jobbágyokat szállítsanak, csak külön kérésre végezték ezt, mivel sokuknak nemhogy lova, de kecskéje sincs. Ráadásul ez a fuvarozás háromnapi elfoglaltságot is jelent, és akinek nincs szekere, bérelnie kell. Töttös László halála óta az erdőőrök megakadályozzák őket a faizásban, kizárólag pénzért kaphatnak épületfát, és aki csak belép az erdőbe, zálogot vesznek tőle, amelyet 8 dénárért vagy kevesebbért lehet csak kiváltani. A földesúri kúria alatti pázsiton nem legeltethetnek, pedig nagyon kevés erre alkalmas területük van; az ott fogott állataikat az őrök elhajtják, és csak 8 dénárért vagy kevesebbért lehet csak kiváltani. Uruk korábban azt akarta, hogy egy összegben adózzanak. Officiálisuk: István is kérte ezt Töttös Lászlótól, illetve fiuktól: Jánostól, és ígéretet is kaptak sérelmeik rendezésére. Ezért kérik, hogy úrnőjük mindannyiukat egy cenzus fizetésére kötelezze, ez birtoka felvirágzását is elő fogja segíteni. - Zichy XII. 124. (DL 80107. - Zichy cs. zsélyi, Missiles 20., a keltezésre vonatkozó meghatározással; a levél két darabra szakadt, hiányzó darabja külön jelzeten található: DL 82835. - uo. 144 NB.) 731 Jún. 30. (Brassovie, 2. die Petri et Pauli) Zs. Olnod-i Zudar (dicti) Benedek fiá hoz: Jánoshoz és Jakab fiához: Jakabhoz meg atyafiaikhoz. Személyesen megjelent előtte Parvus Henrik (prov.), Barthfa civitas esküdt polgára - a maga, valamint a város bírója, esküdtjei és valamennyi polgára és hospes-e nevében -, majd előadta, hogy nevezettek az ő erdőiket, hegyeiket és havasaikat teljességgel maguknak igényelve azok használatában számos alkalommal akadályozták és megkárosították őket, illetve azt állítják, hogy azok teljesen a saját birtokuk határai között fekszenek, ám a bártfaiak ennek ellenkezőjét készek határjárás alkalmával bizonyítani. Ezért regio sub edicto megparancsolja, hogy ezen erdők, hegyek és havasok használatában civitas-át és annak polgárait a határjárás elvégzéséig semmiféle módon ne gátolják; másként tenni ne merjenek. Egyúttal ezen oklevelével meghagyja Rozgon-i János (magn.) királyi főkincstartónak és többek között sárosi ispánnak vagy alispánjának, hogy a bártfaiakat ugyaneddig a nevezett birtokokban védelmezzék meg nostre maiestatis in persona et auctoritate eidem presentibus in hac parte specialiter attributa mediante. Az oklevelét elolvasása után adják vissza a felmutatójának. - A szöveg élén jobbról: Commissio propria domini regis; az előoldal jobb alsó sarkában ugyanazzal a kézzel: per H. H. (kézjegy). - A hátlapon a nagypecsét nyoma alatt: Commissio propria domini regis H. H. Papíron, a hátlapján a nagypecsét nyomával. Bártfa város It. 176. (DF 212856.) - A hátlapon a jobb felső sarokban korabeli kézzel: Libertas silvarum. Ugyanitt jobbra alul, fordítva egy másik korabeli kézzel tartalmi summa: Libertas silvarum, montium et alpibus de anno Domini M° CCCC0 vicesimo septimo. - Iványi: Bártfa 31/177. sz.
