C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. május 19. 245 dzsással városok és várak visszafoglalásáért hadakozva, harmadrészt Havasalföldön ugyanekkora és ugyancsak saját költségén kiállított hadtesttel az ő többi bárói, nemesei és katonái által alkotott seregben a törökpárti Radu Praznaglava vajda elűzésével és Dán vajda visszahelyezésével tett, ex certa nostre maiestatis scientia de consensuque et beneplacito ... domine Barbare ... regine regnorum prodictorum, conthoralis nostre carissime, prolatorum etiam et baronum nostrorum ad id accedente consilio örök jogon neki és fiainak: Jánosnak, Lászlónak és Györgynek és ezek örököseinek adja a Csanád megyei Nagylak birtokot, a hozzá tartozó Palota, Mezőhegyes, Rétkert, Tamásháza és Kenéz birtokokkal, illetve az ezekhez tartozó prédiumokkal, továbbá az ugyancsak Csanád megyei Derékegyház, Ácsa, Fügéd, a Krassó megyei és Borza folyó melletti Szentgyörgy, Alcsi, Kerepce birtokokat, a Szentgyörgyben szedett vámmal és az ottani castellummal együtt, továbbá Podversa, Dupolc, Vát, Köles, Ráróssziget, Nagybélszeg, Kisdéd, Bélszeg, Sitte, Gerec, Igréci birtokokat, illetve az Igon1 folyó mellett két további falut, valamint Vásárhely, Jám, és Ruszolc birtokokat, és más, ugyancsak Krassó megyei birtokokat és falvakat is, amelyek a Krassó és Vicselnik2 folyók között fekszenek, továbbá a Ternes megyei Alsóigazó és Felsőigazó birtokokat ezek - általánosságban felsorolt - tartozékaival és haszonvételeivel együtt, amelyek mind Nagylaki Jánkfi János magvaszakadtával háramlottak a kezére. - Az oklevélről visszahozatala esetén privilégium kiállítását ígéri. - A szöveg élén jobbról és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. - Pesty: Krassó III. 310. (DL 85719. - Sztáray cs.) - Sztáray II. 252. (Uo.) - Hurmuzaki 1/2. 550. (Pesty alapján.) - Átírta Zs. 1428. febr. 14-i privilégiumában. DL 11911. (NRA 1549-99.) - Vö. Pesty: Krassó III. 322., eml. (Uo.) - Doc. Rom. Hist. D, I. 253. (Sztáray II. alapján, a közlések felsorolásával, román fordításban is.) 1A mai Moravica (Moravita) folyó (Kniezsa: Erdély víznevei 61., 832. sz.). 2 Az oklevelekben és a kiadásokban is (Wytelnik/Wythelnik) 'Vitelnik' alak olvasható; feloldására lásd uo. 62., 913. sz. 532 Máj. 19. Földvár. Nádasi Mihály volt székelyispán emlékezetül adja, hogy Földvár oppidum bírója, esküdtjei és valamennyi polgára bizonyos lábasjószág és lovak általa történt elhajtása ügyében Zs. előtt pert indított ellene, majd Maróti János és Lévai Cseh Péter macsói bánok, valamint Berzevici Péter tárnokmester (mindhárman magn.) és Kusalyi Jakes László (egr.) döntőbírói ítélete révén, amelyet jogosnak ismer el, kötelezi magát, hogy a nevezett polgároknak kárpótlásul 642 újforintot fizet három részletben, a következő Jakab-nap nyolcadik (aug. 1.), Mihály-nap nyolcadik (okt. 6.) és Márton-nap nyolcadik napján (nov. 18.), ellenkező esetben annak kétszeresében marasztaltassék el, és a jelenlegi székelyispán a nevezetteket ingó és ingatlan javaiból elégítse ki. - Szöveg alá nyomott ép papírfelzetes, zöld viaszú pecséttel. - Z-W. IV. 291. (Brassó, Fekete templom levéltára, IV-E-83. - DF 278668.) 533 Máj. 19. (f. II. a. Urbani) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy személyesen megjelentek előttük Lezthemer-i Pethew fia: László, e László fia: István, Mathyus fiai: István és János, Rufus János fia: László, továbbá Lezthemer-i Iwan fia: Gergely Wnghwar-i plébános (hon.) - a maguk, valamint nepos-aik: az említett Rufus János fia: néhai Márton fiai: János és Sebestyén nevében is, terhükkel és szavatossággal - egyfelől, másfelől ugyancsak személyesen Ruzka-i Jakab fia: Dobo István - a maga és nepos-a: az említett Jakab fia: néhai Dobo László fia: Domokos nevében is, terhével és szavatossággal -, majd a következő bevallást tették: az említett Lezthemer-i nemesek Jenke, illetve a nevezett Ruzka-i nemesek Bezew nevű, egyaránt Ung megyei birtokai közötti bizonyos földek és erdős területek hovatartozása ügyében egymással folytatott hosszas pereskedésük - amely legutóbb Garai Miklós nádor (magn.)
